Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Szófejtő rovatunk mai cikkében annak járunk utána, vajon miért hullat krokodilkönnyeket valaki, azaz mit jelent a szólás, és mi köze a krokodilnak a keserves síráshoz. Vagy nem is olyan keserves az a sírás?
A krokodilkönnyeket hullató ember a szólás szerint nem valódi bánat miatt, hanem érdekből sír, színleli a megrendültséget vagy a részvétet. A magyar nyelvben elterjedt szólás ún. tükörkifejezés, vagyis más nyelvekből szó szerint átvett szófordulat, pontos megfelelője megtalálható a latinban, az angolban, a németben, a franciában és számos más nyelvben – írja O. Nagy Gábor. A kifejezés mögött egy természeti megfigyelésből levont téves következtetés áll.
A krokodilok könnyeivel kapcsolatos mítosz a 9. században élt bizánci egyházi író, I. Phótiosz pátriárka egyik művében jelenik meg először írásban: a babona szerint a Nílus vidékén élő krokodilok a szájukból kifújt vízzel öntözik meg az utat, hogy az ott járkáló vadak könnyebben elessenek, majd rávetik magukat a tőrbe csalt jószágra. Miután megették a szerencsétlenül járt állatot, keservesen megsiratják áldozatukat – ez a lacrima crocodili, vagyis a krokodilkönny.
A krokodilkönny eredetileg tehát a ravasz lépre csalást követő „megbánás” szinonimájaként élt az emberek tudatában, csak később vált a hamis, tettetett érzelmekre utaló kifejezéssé. A történet a középkori bestiariumoknak (szörnyes könyveknek) köszönhetően gyorsan elterjedt a nép körében, a 17. században pedig Erasmus is említette egyik művében – talán az ő nyomán jutott el hozzánk is. Magyar nyelven Czeglédi István kassai református prédikátor említi a krokodilmítoszt 1663-ban keletkezett Barátsági dorgálás című hitvitázó könyvében, szélesebb körben azonban csak a 18–19. századra vált használatossá a krokodilkönnyeket hullat kifejezés.
A krokodilok valóban képesek sírni, de ennek semmi köze a zsákmányszerzéshez: sós, fehérjében gazdag és dúsan termelődő könnyeik a szem nedvesen tartásában segítenek, amikor a hüllő a szárazföldön tartózkodik. Minden bizonnyal valaki megfigyelte, hogy evés közben az állat (nehogy kiszáradjon a szeme) folyamatosan zokog, majd tévesen arra asszociált, hogy a krokodil az áldozatát siratja éppen. A hiedelem eredete a görög mitológiára is visszavezethető, ahol a hárpiák gyereksírás utánzásával csalogatják magukhoz áldozataikat.
Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
