szovjetunió 7 - Dívány

A világ egyik legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács: a szimbólum alapvető jelentésének – munkás-paraszt szolidaritás – megfejtése nem igényel különösebb detektívmunkát, a felszín alatt azonban rejtett, másodlagos üzenetek is megbújhatnak. A szálak az ősi mitológiákig és szabadkőművességig vezetnek vissza.

Karel Koecher csehszlovák disszidens egyetemi tanár és felesége, a gyémántkereskedő Hana az 1970-es években a New York-i elit legfelsőbb köreiben mozogtak, filmsztárokkal partiztak, és gyakran szexklubokban ismerkedtek alkalmi viszonyt kereső partnerekkel – senki sem sejtette, hogy a gazdag swinger házaspár valójában a szovjet titkosszolgálatnak dolgozik, és CIA-titkokat szivárogtat a vasfüggöny túloldalára.

Szovjet nézők milliói figyelték megrökönyödve 1991 májusában, amikor az állami televízió képernyőjén egy jól öltözött, komolynak látszó tudósember arról értekezett, államuk alapítója, Vlagyimir Iljics Lenin annyira szerette a gombát, hogy élete végére ő maga is gombává vált. Ki állt a legendás tévés átverés mögött, amely sokkolta a hosszú évtizedek Lenin-kultuszához szokott szovjet közönséget?

Az orosz–ukrán háború miatt március elején minden oroszországi éttermét bezárta a McDonald’s, ezzel lezárult egy korszak, melynek kezdetén, 32 évvel ezelőtt eksztázisban lévő moszkvai tömegek álltak sorban, hogy megkóstolhassák a nyugati kapitalizmus jelképének számító Big Macet. Az első szovjet Meki nyitónapján tapasztalt gigantikus ostrom még az amerikai étteremlánc rutinos embereit is meglepte, egy leendő hollywoodi sztár pedig személyesen, a helyszínen nézte végig a hihetetlen tülekedést.

1987 májusában, egy kellemes késő tavaszi estén váratlan dolog történt a moszkvai Vörös téren: a járókelők megdöbbenésére egy ismeretlen, német felségjelzésű kisrepülőgép landolt a közvetlen közelben, a belőle kikászálódó fiatalember pedig azt kérte, találkozni szeretne Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió vezetőjével. Mathias Rust, a nyugatnémet kamasz fiú, aki csodák csodájára sértetlenül repült át a szovjet légtéren, és egészen a fővárosig jutott, meg volt győződve róla, hogy képes megteremteni a világbékét – különös magánakciója Gorbacsov számára is kapóra jött.

A hidegháború olykor durván felforrósodott, előfordult, hogy csupán egy-egy személy lélekjelenléte és józan esze mentette meg az emberiséget a végpusztulástól: 1983 feszültséggel terhes őszén Amerika és a Szovjetunió egymás torkának feszült, a világot kétszer is az atomháború közvetlen réme fenyegette.

Kevés csókról készült fotó vált annyira híressé, mint a Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető elvtársi pusziszkodását megörökítő kép, amely ezer szónál is többet mondott a hidegháború által kettéosztott Európáról, és az akkor még örökké fennállónak gondolt vasfüggöny mögötti hatalmi viszonyokról. A Fénnyel írt történelem mai részében a hírhedt csók történetének jártunk utána.

Az élet és a történelem folyása karácsonykor sem áll meg, és a világ sorsát megváltoztató események – az első normandiai angol király megkoronázásától az utolsó szovjet vezető lemondásáig – olykor a legszentebb három napban esnek meg. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.

A sport legnagyobb hősei a versenyeken és a civil életben egyaránt példát mutatnak helytállásukkal – kevés jobb példa akad erre, mint Shavarsh Karapetyan örmény-szovjet búvárúszó, aki karrierjét is feláldozva igazi szuperhősként húsz ember életét mentette meg.

A második világháború végét és a nácizmus felett aratott győzelmet jelképezi a híressé vált fénykép, amelyen a Vörös Hadsereg néhány katonája kitűzi a szovjet zászlót a Reichstag épületére az elfoglalt Berlin szívében – a fotó számtalan újságban, tankönyvben és egyéb helyen megjelent az elmúlt hetvenhat évben, de vajon mennyire hiteles pillanatot örökít meg, ki lehet a képen látható három férfi, és milyen fontos változtatást hajtott végre a képen utólag az alkotó?

Sok családnak megvan a maga fekete báránya, a problémás gyerekek pedig gyakran nagy fejfájást okoznak szüleiknek – ezalól a szocialista tömb teljhatalmú vezetője sem volt kivétel: Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárnak alaposan meggyűlt a baja lányával, aki cirkuszi akrobatákkal kavart, gyémántokat csempészett Nyugatra és igazi züllött királykisasszonyként élte világát, végül mégis elszegényedve halt meg egy elmegyógyintézetben.

A hidegháború vége átrendezte a globális erőviszonyokat, azonban még ebben a zavaros időszakban is meglepőnek hatott, amikor 1989-ben a Pepsi vállalat egy teljes szovjet hadiflotta tulajdonosa lett, és a világ hatodik legerősebb tengeri hatalmává vált. A különös történet méltó zárása az amerikai üdítőitalcég és a kommunista állam közötti együttműködésnek, amely egészen az 1950-es évekig nyúlik vissza.