szovjetunió 6 - Dívány

A Szputnyik–1 fellövésével elindult az űrverseny, melynek kezdeti szakaszában az Egyesült Államok kétségbeesetten próbálta utolérni a markáns előnyben lévő Szovjetuniót. Az amerikai kormány eleinte még nem egy emberi legénység holdra szállásával akarta megverni a szovjeteket, hanem sokkal bizarrabb és pusztítóbb ötletet eszelt ki, az atombomba felhasználását.

A történelem legeredményesebb női mesterlövészének címével egy szovjet–ukrán katonanő, Ljudmila Pavlicsenko büszkélkedhet, aki a második világháború alatt rekordnak számító 309 ellenséges katonával végzett. A sztálini vezetés annyira büszke volt a fiatal nő hadszíntéren szerzett érdemeire, hogy még az USA-ba is elküldték őt követként, ahol az elnökkel és a first ladyvel találkozott.

A hidegháború negyven éve alatt a szemben álló felek gyakran igyekeztek nyílt vagy bújtatott propagandával lejáratni, befeketíteni a másik oldalt. A szovjetek számos Amerika-ellenes összeesküvés-elméletet gyártottak, melyek némelyike sikeresen megragadt az emberek tudatában, és széles körben elterjedt. Összeszedtük a három legismertebb, KGB által kitalált konteót.

Ma már szinte alig ismerik a nevét, egykor viszont a magyar film legnagyobb nevettetője és első igazi sztárja volt Huszár Károly, művésznevén Pufi, aki Hollywoodban is jelentős karriert futott be. A jellegzetes, kövér testalkatáról híressé vált színész a világháború idején a nácizmus elől menekült, végül szovjet gulágon érte a halál.

Tíz hónappal azután, hogy a bolsevikok átvették a hatalmat Oroszországban, három mérgezett pisztolygolyó majdnem kioltotta a munkásgyűlésre igyekvő Vlagyimir Lenin életét. A kommunista vezető csak a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a merényletet, de ki volt a rejtélyes, fiatal nő, Fanni Kaplan, akinek kezében eldördült a fegyver, és miért akarta megölni őt?

1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy első emberként jutott el a világűrbe, ezzel egy csapásra a Szovjetunió globális szupersztárja lett: a jóképű, mosolygós űrhajóssal mindenki találkozni szeretett volna, köztük mi, magyarok is. A nagy eseményre alig több mint négy hónapot kellett várni: a világűr meghódítóját augusztusban több százezres fellelkesült tömeg fogadta Budapesten és az ország más pontjain is.

A Szovjetunió vezetőjét nem engedték be Disneylandbe, ezért elhatározta, saját élménypark-komplexumot épít odahaza, ami még az amerikai csodaparkot is túlszárnyalja: Hruscsov semmi pénzt és energiát nem sajnált a gigaprojekt megvalósításához, a terv mégis kudarcba fulladt.

A második világháború alatt Finnország volt Németország egyetlen európai szövetségese, ahol a zsidó lakosságot nem érte tömeges üldöztetés és deportálás, sőt, 300 finn zsidó katona vállvetve harcolt a Harmadik Birodalom erőivel – a meglepő szövetségre az „ellenségem ellensége a barátom” elv adott okot.

Az interneten is gyakran felbukkan, de plakátokon, sőt, lemezborítókon is találkozhatunk a különös, igencsak nyomasztó és posztapokaliptikusnak tűnő fényképpel, melyen egy csoport egyenruhás gyerek és néhány felnőtt kísérőjük gázmaszkkal elfedett arccal néz a fényképező lencséjébe. A rejtélyes kép a sztálini Szovjetunióban készült, és ugyan a fotós eredeti szándéka szerint semmi riasztó nincs benne, a kép készítőjét alig egy évvel később likvidálta az államhatóság.

A világ egyik legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács: a szimbólum alapvető jelentésének – munkás-paraszt szolidaritás – megfejtése nem igényel különösebb detektívmunkát, a felszín alatt azonban rejtett, másodlagos üzenetek is megbújhatnak. A szálak az ősi mitológiákig és szabadkőművességig vezetnek vissza.

Karel Koecher csehszlovák disszidens egyetemi tanár és felesége, a gyémántkereskedő Hana az 1970-es években a New York-i elit legfelsőbb köreiben mozogtak, filmsztárokkal partiztak, és gyakran szexklubokban ismerkedtek alkalmi viszonyt kereső partnerekkel – senki sem sejtette, hogy a gazdag swinger házaspár valójában a szovjet titkosszolgálatnak dolgozik, és CIA-titkokat szivárogtat a vasfüggöny túloldalára.

Szovjet nézők milliói figyelték megrökönyödve 1991 májusában, amikor az állami televízió képernyőjén egy jól öltözött, komolynak látszó tudósember arról értekezett, államuk alapítója, Vlagyimir Iljics Lenin annyira szerette a gombát, hogy élete végére ő maga is gombává vált. Ki állt a legendás tévés átverés mögött, amely sokkolta a hosszú évtizedek Lenin-kultuszához szokott szovjet közönséget?