Egy pillantás, egy félmosoly, egy rossz mozdulat – és már el is döntöttük, ki milyen ember. Vajon ilyenkor mennyire tudjuk jól megítélni a másikat?
Ki segítene, ha támadás érne az utcán? A járókelők nagy része közömbösen elfordítaná a fejét, míg mások azt gondolnák, hogy biztos „szerelmesek közötti csetepatéról” van szó? Kitty Genovese tragikus halála szociálpszichológiai kutatások sorát inspirálta arra, hogy megvizsgálják, miért nem avatkoznak közbe az emberek, amikor valakit nyilvános helyen ér erőszak.
Philip Zimbardót, a stanfordi börtönkísérlet révén világhírt szerzett pszichológiaprofesszort a gonoszság megismerése és hosszas tanulmányozása után ma már leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehet előcsalogatni az emberekből a jót. Ehhez kapcsolódik az a nagyszabású összefogás és izgalmas kísérlet is, melynek köszönhetően egyre gyakoribb vendég nálunk.
Az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítendő a mástól mint idegentől való félelmet – vallja Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora, aki már kisgyerekként megtapasztalta, milyen a nyílt diszkrimináció áldozatának lenni. De hogyan születnek az előítéletek? És mi befolyásolja azok alakulását? A megindító személyes történetek mellett ezekről a fontos kérdésekről és érdekes kutatási eredményekről is szó volt az idei HeroiKon nemzetközi konferencián.
Kik és miért hiszik azt, hogy a helyzetük megváltoztatása reménytelen? És hogyan tudnának mégis felülkerekedni a tehetetlenségen?
Olyan klasszikus kísérleteket szedtünk össze, melyek jól tükrözik, hogy bizonyos helyzetekben mennyire könnyen manipulálhatók tetteink.
Milyen hatással van a hétköznapi valóságunkra, ha egy komplett közösségként régóta velünk élő sérelmek miatt áldozatnak érezzük magukat? Erről kérdeztük Kővágó Pál pszichológust, aki évek óta kutatja a magyarok kollektív áldozati tudatának dinamikáját és hatásait.
Muzafer Sherif harvardi tanulmányai során szörnyen unalmasnak találta a laboratóriumi munkát, a patkányokon végzett kísérleteket. A csoportközi konfliktusok érdekelték, így a rágcsálókat iskolás korú gyerekekre cserélte, és egy nyári tábor keretein belül bandaháborút szított a srácok között. Ki is tudta békíteni őket?
Az elmúlt hetekben volt alkalmam közelebbről is megismerni az előítéletesség és a közöny fogalmát. Egy csomó mindent átértékeltem magamban.
Hogyan vélekedtünk Kiss László egykori úszókapitány ügyéről? Noha a gyilkosság után a nemi erőszakot tartják a második legsúlyosabb bűncselekménynek a magyarok az Országos Kriminológiai Intézet felmérése szerint, mégis lépten-nyomon megkérdőjelezzük az áldozatokat, főleg, ha sikeres elkövetőről van szó. A furcsa kettősség okairól és a vizsgálat tanulságairól Nyúl Boglárkát, az ELTE junior kutatóját kérdeztük.
Lawrence Williams és John Bargh, a Yale Egyetem professzorai izgalmas eredményt publikáltak 2008-ban: azok, akiknek egy liftben rövid ideig egy pohár forró kávét adtak a kezükbe, később melegszívűbbnek értékeltek egy fiktív embert. A világhírű kutatásról rengeteg cikk született, azonban a közelmúltig senki sem vállalkozott a vizsgálat megismétlésére.
Nem bűvészek, hanem a Yale Egyetem kutató szociálpszichológusai kísérleteztek, hogy bebizonyítsák: biztonságérzetünk manipulálásával a világnézetünk is megváltoztatható. Az eredmények az amerikaiak politikai megosztottságáról is sokat elárulnak.
