szaglás 2 - Dívány

Úgy tűnik, hogy egy cambridge-i vállalkozás a szaglással kapcsolatos technológia következő nagy innovációjának a küszöbén áll. A Google Research spinoutja, az Osmo a nehezen beszerezhető aromák helyettesítésére szeretne szintetikus megoldást találni. A technológia nemcsak új parfümöket inspirálhat, de segíthet a szúnyogok által terjesztett betegségek elleni küzdelemben.

A párkeresésnél azt gondoljuk, hogy a kinézet, az öltözködés, a kisugárzás, a határozottság vagy a kedvesség visz közelebb a célhoz. Pedig a legfontosabb ismerkedőszervünk az orrunk. A nők még azt is kiszagolják, ki él párkapcsolatban és ki nem.

Újabb marketingfogás lenne csak a vágykeltő feromonnal megspékelt parfümök trendje? Vagy valóban léteznek, tudományosan is igazoltan olyan illatanyagok, amik hatással vannak ránk? A kutatók szerint ez utóbbi állítás mindenképp igaz, ilyen értelemben léteznek ezek a vegyi anyagok, de nem egészen úgy, ahogy a marketingszlogenek ígérik.

A tavaszi virágok illata. A tengerparton fújó szélé. A gyerek hajáé. A kedvenc parfümünké. Mindannyian rajongunk különböző illatokért. A tudósok most viszont találtak egy olyat, ami mindent visz.

Elvesztetted a szaglásod a betegség következményeként? Az átmeneti állapotot még nem értik a kutatók teljesen, de van már ötletük arra, hogyan végezz szaglástréninget a Covid okozta probléma kiküszöbölésére.

A két nem tagjai jellemzően eltérően reagálnak az izzadságszagra, a test kipárolgásaira. Mintha a férfiak edzettebbek lennének ezzel kapcsolatban, míg a nők nemcsak érzékenyebbek erre, de saját kipárolgásukat is sokkal inkább kézben tartják. A kutatók most talán rájöttek, miért.

Az őszi avar illata. A napfényes vízpart kicsit halas-iszapos aromája. Az anyukánk kedvenc parfümje, a nagyi almás pitéje. A szerelmesünk testéről felszippantott molekulák. Mind-mind információt közvetítenek az agyunkba, olyan összetett módon, ahogyan csak a szaglás képes.

Több mint kétezer éve fogyasztunk koffeint. Az egyik legelterjedtebb pszichostimuláns nemcsak a kávéban van jelen, hanem a kakaóban, a csokoládéban, a teában, az energiaitalokban és a megfázásra való készítmények némelyikében is. Izgalomnövelő hatását számos kutatás leírta, ahogyan azt is, hogyan fokozhatja a teljesítményünket éberséget igénylő feladatokban. Elhagyása azonban komoly tüneteket okoz, olyannyira, hogy ez az állapot 2013-ban a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvébe is bekerült. Bár a koffein számos hatása széles körben ismert, mindmáig kevés vizsgálat született arról, hogy hogyan befolyásolhatja a szaglásunkat.

Régóta tudjuk a kutyákról, hogy azon kívül, hogy a leghűségesebb barátaink, az embertől eltérő, különleges képességeiknek, elsősorban a szaglásuknak köszönhetően óriási segítségünkre is vannak. Most újabb csodálatos dolog derült ki róluk.

Vettél már az átlagosnál hangosabban, gyakrabban levegőt az orrodon keresztül? Lehet, hogy nem vetted észre, de jóval többször szimatolunk, mint észrevennénk. A szagmintavétel nemcsak az olyan helyzetekben jöhet jól, amikor romlott étel vagy nyilvános vécé közelében veszélyt jelez a szervezetünk, de a társas érintkezésben is szerepet játszik.

A kutyák tényleg fantasztikusak. Nemcsak remek társak és hű barátok, de különleges képességeikkel az élet számos területén segítik is az embereket. Például azzal, hogy mindent, de mindent kiszagolnak.

Általában azt gondoljuk, hogy a navigációnk elsősorban a látásunkra és a hallásunkra épül. A két szemünk, illetve a két fülünk által észlelt ingerek árnyalatnyi különbségeiből jön létre az a háromdimenziós élmény, amely segít minket a tájékozódásban. Ám egy friss kutatás szerint az orrunk is fontos szerepet tölt be a folyamatban, így a megyünk az orrunk után kifejezés egészen új értelmet nyerhet.