A feromonos parfümök valóban vonzóvá tesznek, csak nem pont úgy, ahogy szeretnéd

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Újabb marketingfogás lenne csak a vágykeltő feromonnal megspékelt parfümök trendje? Vagy valóban léteznek, tudományosan is igazoltan olyan illatanyagok, amik hatással vannak ránk? A kutatók szerint ez utóbbi állítás mindenképp igaz, ilyen értelemben léteznek ezek a vegyi anyagok, de nem egészen úgy, ahogy a marketingszlogenek ígérik.

Némely embernek vonzónak találjuk az illatát, míg másokét inkább taszítónak. Erre jellemzően nincs tudatos magyarázatunk, egyszerűen csak ízlés dolgának tudjuk be. Az viszont már bizonyítást nyert, hogy akihez vonzódunk, annak az illatát is jobbnak ítéljük meg. De ki lehet kényszeríteni mesterségesen ilyen vonzalmat? A parfümcégek mindenesetre valami ilyesmit ígérnek.

A feromonok csábító erejéről megoszlanak a nézetek. Azt a tudósok sem vitatják el, hogy kibocsátunk ilyen anyagokat, ami hatással van a közelünkben lévőkre. De Shawn Talbott biokémikus szerint a parfümökben lévő feromonok esetét másképp kell vizsgálni, szerinte azok nem úgy „működnek”, ahogy a legtöbb reklámban állítják.

Mik azok a feromonok?

A feromonok, a hormonokhoz hasonlóan, a szervezetben természetesen termelődő jelzőmolekulák. Olyan kémiai anyagok, melyek a testfelszínen választódnak ki, és ott különböző, szexuális tartalmú fizikai és viselkedésbeli változásokat váltanak ki a fajtársakból, teszik ezt nemtől függetlenül. Az állatvilágban ezt több kutatás is igazolta már, megkérdőjelezhetetlen az ösztönviselkedést befolyásoló hatásuk.

Míg a krémek gyártói arra büszkék, hogy csak természetes anyagokkal dolgoznak, a parfümipar inkább arra, hogy az állatok testéből kivont anyagokat ma már megfelelő mesterséges vegyületekkel tudja helyettesíteni
Fotó: Image Source / Getty Images Hungary

Az emberek esetében is léteznek „bizonyos molekulák, amelyek hormonális hatást fejthetnek ki bennünk és más emberekben” – magyarázza Talbott. Az oxitocin nevű hormon például bizonyítottan segíti az ellazulást, és az emberek közötti kapcsolat erősödését okozza. Ezért is nevezik gyakran „kötődési hormonnak”. Viszont emberi feromonnal kapcsolatban nagyon vegyes eredményekről számol be a szakirodalom. Az androszténdion például egy olyan feromon, ami a férfiak verejtékében nagyobb koncentrációban található, és úgy tartják, hogy vonzza a közelben lévő nőket, valamint egy tanulmány szerint növeli az együttműködő viselkedést a férfiak között.

A csak a hímek által kiválasztott androsztenont is vizsgálták feromonként betöltött potenciális szerepe szempontjából. Egyes tanulmányok szerint az androsztenon növeli a nők libidóját, különösen a peteérés idejéhez közel.

Mi bizonyított az emberi feromonokkal kapcsolatban?

Régóta vitatott kérdés, hogy vajon létezik-e emberi feromon? És ha létezik, akkor képes-e befolyásolni a párválasztásunkat? A kérdésre tudományos válasz még nem létezik. Az emberi bőr is tartalmaz illatmirigyeket az emberi köldök, a hónalj, a mellbimbó, a végbélnyílás és a nemi szervek körül. Működésük a pubertáskorban veszi kezdetét, ez utalhat a szexualitással kapcsolatos szerepükre. 

Ugyanakkor az ember is kibocsát az állatvilágból ismert feromonoknak tekintett molekulákat, de az még mindig nem világos, hogy ezeket milyen szinten képes érzékelni, és hogyan reagál rá.

„Nehéz azt mondani, hogy az embernek vannak feromonjai, mert még nem tudtuk jellemezni azokat a specifikus molekulákat, amelyek kiszámítható kölcsönhatásokat váltanak ki” – mondta Jessica Gaby, az emberi szaglás kutatója. „Az embereket nagyon nehéz tanulmányozni. Rengeteg olyan kognitív tényező játszhat közre abban, hogy hogyan reagálunk egy szagra, ami az állatoknál fel sem merül. De mindenképpen úgy tűnik, hogy bizonyos kémiai jeleket bocsátunk ki, amelyeknek társadalmi értékük van.”

Bár Gaby szerint egyetlen molekula sem vált ki megbízható viselkedési reakciót az emberekben, bizonyíték van arra, hogy a szaglás sokkal nagyobb szerepet játszik az érzelmeinkben, mint azt gondolnánk. Bizonyítékként rámutatott azokra a kutatásokra, amelyek szerint a nők könnyeinek illata lecsendesítheti a férfiak szexuális izgalmát, és hogy az izzadság a félelem és a szorongás szintjét közvetíti.

Mi van a feromonos parfümökben?

Csak azért, mert egy termék azt mondja, hogy vágyfokozó feromonokat tartalmaz, még nem jelenti azt, hogy bármilyen valóban működő hatóanyagot tartalmaz. Még ha a feromonok valódiak is, fontos megnézni, honnan származnak, mondja Kerry Hughes etnobotanikus, gyógynövényszakértő. „Meg kell nézni, hogy valóban emberi feromonokról van-e szó, mivel néhányat kutya- vagy sertésferomonokból állítanak elő” – mondja. „Ezek pedig valószínűleg csak kutyákra vagy disznókra hatásosak.”

Ráadásul az emberi feromonok előállítása vagy szintetizálása sem olyan egyszerű, ezért a legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható feromontermék növényi vegyületeket használ a hatás reprodukálásához. Az emberi feromonokhoz hasonlóan a „növényi feromonok” is működhetnek, de nem feltétlenül úgy, ahogyan reklámozzák őket, magyarázza Hughes.

„Tudjuk, hogy a növényi vegyületek, mint például a levendula és a kamilla, használhatók a stressz csökkentésére és a relaxáció fokozására” – fűzi hozzá Talbott. „Tehát ha a stressz zavarja a hangulatot, és elnyomja a libidót, akkor használhatjuk a »növényi feromonokat« a stressz csökkentésére. És ha kevésbé stresszesek vagyunk, akkor talán a nemi vágyunk is megnő egy kicsit.”

A feromonos parfümökkel el lehet érni, hogy valaki belénk szeressen?

A reklámok ígérete szerint van arra esély, hogy a feromonok arra késztetnek másokat, hogy belénk szeressen, vagy legalábbis romantikusabb hangulatba hozzanak minket és választottunkat. 

Talbott meg van róla győződve, hogy ez csak mítosz. Először is, nem valószínű, hogy ezek a termékek valódi szereket használnak, de még ha így is lenne, a hatás észrevétlenül gyenge lenne. Egy illat nem képes felülírni egy másik ember akaratát vagy hajlamait.

A csábítás sikere nem valószínű, hogy csak egy feromonokkal teli parfümös üvegcsén múlik, sokkal inkább az ember közérzetén
Fotó: LDProd / Getty Images Hungary

„A feromon nem egy varázslatos anyag, ami miatt az emberek vonzódnak hozzánk, hanem inkább egyfajta kompatibilitást jeleznek” – folytatja Hughes. Tehát, ha valaki már érdeklődik irántunk, a feromonok segíthetnek elmélyíteni a vonzalmat. De akkor működnek a legjobban, ha a saját feromonjainkól van szó, arról a fajtáról, amit a testnedveinkben termelünk” – mondja. „A feromonok, és az, hogy mások hogyan reagálnak rájuk, nagyon egyéni dolog.”

Azt is érdemes tudni, hogy a feromonok hatásmechanizmusa leginkább csak a viselőjére terjed ki, mondja Talbott. A valódi feromonok hatással lehetnek ugyan azokra az emberekre, akik már eredendően is közel állnak hozzánk érzelmileg, de kicsi az esélye annak, hogy egy parfüm feromontartalma bármilyen hatást fejtsen ki egy idegenre, pláne vonzalom formájában.

Vonzóbbnak tűnhetsz ezektől az illatoktól?

Talbott szerint mindez nem azt jelenti, hogy teljesen haszontalan illatanyagokról beszélünk. A feromonos termékek segíthetnek abban, hogy egy nyugodtabb, boldogabb állapotba kerüljünk, mások romantikus közeledésre nyitottabban reagáljunk, vagy mi magunk lépjünk fel kezdeményezőbben.

„A feromont tartalmazó parfümök összetételüktől függően nagyon is képesek lehetnek csökkenteni a stresszt, elősegíteni a relaxációt vagy javítani az alvást” – folytatja. „Ezekkel az anyagokkal a stressz okozta alacsony nemi vágy normalizálódni képes. Akár össze is téveszthetjük ezt a relaxáló hatást a »megnövekedett« libidó érzésével, mert a valóság az, hogy magát a nemi vágyat nem növeli.”

A placebohatás azt is eredményezheti, hogy az ígéret miatt szexisebbnek érezzük magunkat, és nyitottabban viselkedünk. Ezt a hatást nem szabad alábecsülnünk. Még ha valójában nem is biokémiai szinten működik a varázslat, az elménk segítségünkre siet, és a sikerélmény nem marad el.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.