svédország 2 - Dívány

A 19. századi Svédországban sem volt könnyű nőként boldogulni, Amalia Erikssonnak azonban sikerült. Olyannyira, hogy ő lett az ország első női vállalkozója, aki egy csíkos cukorka feltalálásával egész Svédország számára hagyott maradandó emléket. A híres édességet máig gyártják – annak ellenére, hogy Amalia sosem fedte fel receptje titkát.

Az alvás néha nem megy könnyen: ha minden trükkel kudarcot vallottunk, érdemes egy kicsit más népeknél is szétnézni, és megtudni, náluk mi vált be a jobb alvás érdekében.

„Ha ezer ötletem van, de csak egyről is kiderül, hogy jó, már elégedett vagyok” – pedig Alfred Nobelnek nem csak egy, hanem számos jó ötlete és 355 szabadalma született tartalmas élete során. A svéd tudós egyik legemlékezetesebb alkotása mégis az általa alapított díj, amelynek az egész világ örült, csak a tudós családja fogadta mély felháborodással.

Máig Európa egyik legkülönösebb uralkodónőjeként tartják számon Krisztina svéd királynőt, aki kora egyik legszellemesebb és legtanultabb nőjeként főleg a művészetpártolásáról és az európai kultúrára gyakorolt hatásáról maradt emlékezetes. Az északi uralkodása élete azonban tele volt ellentmondásokkal, meglepő döntésekkel és megannyi újító gondolattal.

Egy nappal azt követően, hogy a WHO egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett az mhimlő terjedése miatt, Svédország bejelentette az első, igazolt megbetegedést.

Oroszország és Svédország között is egyre nagyobb a feszültség az ukrán háború kapcsán, így 210 évnyi béke után a svédeket katonai konfliktusban való részvétel fenyegeti.

Szinte minden család élete tele van rejtélyekkel. Ezalól az uralkodóházak sem jelentenek kivételt, sőt mi több, a királyi családok élete talán még misztikusabbnak tűnik titokzatosságuk miatt. A misztérium középpontjában gyakran több száz éves ékszerek állnak, melyeket sorsuk, kalandos történetük vagy éppen egyediségük emel az érdeklődés középpontjába, ahogyan ez Viktória svéd hercegnő esetében is történt.

A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, melyet több milliárd ember fogyaszt nap mint nap. Mégsem rajong érte mindenki: III. Gusztáv 18. századi svéd király halálos méregnek tartotta, és annyira utálta kedvenc koffeinbombánkat, hogy bizarr kísérlettel próbálta bebizonyítani annak káros mivoltát.

Úgy gondolod, az óraátállítás sok bajjal jár? Svédország sokkal nagyobb káoszt, kész katasztrófahelyzetet élt át, amikor 1967-ben egyetlen éjszaka alatt álltak át a jobb oldali közlekedésre. A H-napnak nevezett eseményt egy híressé vált fotó is megörökítette.

Máig rejtély, pontosan mi történt a kis dél-svédországi farmon, ahol egy fiatal feleség megfojtott holttestére bukkantak a hatóságok – a nővel anyósa és fia végezhettek, akik állítólag vérfertőző viszonyban álltak egymással. A 19. század végén történt, yngsjöi gyilkosságként emlegetett ügy máig a svéd kriminalisztikatörténet egyik legtöbbet vitatott esetének számít.

Csipkerózsikának becézték a svéd nőt, aki egy balesetet követően 32 évig aludt egyhuzamban, majd minden testi vagy szellemi károsodás nélkül ébredt fel, és folytatta az életét. A hihetetlen történet máig megdöbbenti az orvostudományt.

A szélsőséges ideológiákkal szemben nem csak politikai szózatokkal vagy tömeges demonstrációval lehet fellépni, olykor egy frappáns egyszemélyes gesztus is sokat mond. A ’80-as évek egyik legfrappánsabb sajtófotójaként vált ismertté a kép, melyen egy asszony kézitáskáját lendíti, hogy fejbe kólintsa egy neonáci tüntetés bőrfejű résztvevőjét – a vakmerő hölgyről később még szobor is készült, de ki volt ő, és miért ütött?