32 éven át aludt egyhuzamban egy svéd nő - nagyszabású átverésnek gondolják azóta is

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Csipkerózsikának becézték a svéd nőt, aki egy balesetet követően 32 évig aludt egyhuzamban, majd minden testi vagy szellemi károsodás nélkül ébredt fel, és folytatta az életét. A hihetetlen történet máig megdöbbenti az orvostudományt.

Szülei azt hitték, megátkozták a lányt

Karolina Olsson 1861-ben született a Svédország keleti partjánál, a Balti-tengeren található Oknö szigetén, a sziget egyetlen, azonos nevű kicsiny településén – szülei egyszerű tanulatlan parasztemberek voltak, Karolina hat testvér közül másodikként és egyetlen lányként érkezett a világra. Míg testvérei a városka iskolájába jártak, megtanultak írni és olvasni, Karolina nem részesült formális oktatásban, otthon, édesanyja mellett töltötte idejét, ahol – a lánygyerekektől akkoriban elvárt módon – elsajátította a legfontosabb háztartási ismereteket. 13 évesen végül mégis beíratták az iskolába, ugyanis a mélyen lutheránus Svédországban törvény kötelezte a gyerekeket – köztük a lányokat is –, hogy megtanulják a katekizmust.

Csipkerózsika meséje (19. századi illusztráció)
Fotó: Zu_09 / Getty Images Hungary

1876 februárjában, egy végzetesnek bizonyult napon a 14 éves Karolina egyedül mászkált a városban, amikor véletlenül elcsúszott a befagyott folyó jegén, és fejsérüléssel, feldagadt arccal, illetve kínzó fejfájással érkezett haza. A családnak nem volt pénze orvost hívni, ezért édesanyja saját házi praktikáival – többek között meleg tejjel – próbálta kúrálni a sérült lányt, a fájdalmak azonban nem enyhültek, sőt, estére a fejfájást kínzó fogfájás is kísérte. Anyja tanácsára Karolin lefeküdt aludni, remélve, hogy másnapra jobban lesz, a család döbbenetére azonban a lány reggel nem ébredt fel, sőt, a következő napokban, hetekben, hónapokban is folytatta a csendes, zavartalan szundítást.

A család és az ismerősök azt gondolták, boszorkányok átkozhatták el a lányt, vagy egyéb ördögi praktikák áldozatává válhatott, miközben igyekeztek gondoskodni az alvó gyerekről: édesanyja mindennap két pohár meleg tejet, illetve cukros vizet adott neki, megmosdatta őt, és rendszeresen cserélte az ágyneműt. A hétalvó lány híre hamarosan az egész városban elterjedt, végül a szomszédok, barátok összedobtak annyi pénzt, amiből a család kihívhatta a helyi orvost, hogy megvizsgálja Karolinát.

Az elektrosokk sem zavarta az alvásban

A doktor úgy találta, gonosz varázslatról szó sincsen, a lány valószínűleg kómában fekszik, melyet a fejsérülés okozott: ő sem tudott megoldást találni a problémára, azonban annyira felkeltette az érdeklődését a különös Csipkerózsika esete, hogy gyakran meglátogatta Karolinát, és folyamatos levelezést folytatott az ország legjelesebb orvostudósaival az ügyről. Teltek-múltak az évek, az időközben nővé cseperedett Karolina azonban továbbra is kitartóan aludt, olykor forgolódott és beszélt álmában, leggyakrabban gyerekkorában tanult zsoltárokat mormolt, de semmilyen külső inger nem ért el hozzá.

Ekkoriban már orvosok egész hada látogatta a svéd Csipkerózsikát, akik különböző teóriákkal álltak elő, mi okozhatja a maratoni hosszú alvást: az egyik szakember úgy találta, Karolina talán hisztéria miatt került kómába, ezért 1892 nyarán beutalták a közeli, tengerparti Oskarshamn város idegklinikájára. Az intézetben a hétalvó nőt elektrosokkal igyekeztek „jobb belátásra téríteni”, továbbá a személyzet gyakran éles tűkkel szurkálta, hátha felébred, állapota azonban kicsit sem változott, így csalódottan küldték haza a szüleihez.

Karolina Olsson (1861–1950) ágyban, párnák közt
Fotó: Wikimedia Commons

1905-ben Karolina édesanyja elhunyt, ekkor az alvó nő gondozását egy cseléd vette át – édesapja túl öreg és gyenge volt ehhez –, két évvel később pedig egyik bátyja is meghalt, testvére halála után Karolina folyamatos sírásba kezdett, azonban továbbra is zavartalanul szunyókált. 1908 áprilisában, 32 év és 42 nap alvás után Karolina végül felébredt: a cseléd zajt hallott kiszűrődni a nő szobájából, és amikor belépett megnézni, mi történt, döbbenten látta, hogy Karolina sírva botorkál körbe a helyiségben.

Megőrizte szellemi épségét, és lélekben továbbra is kamasz volt

A három évtized után felébredt, fizikailag 46 éves, lelkileg és személyiségben azonban továbbra is 14 éves nő semmire sem emlékezett az elmúlt hosszú időszakból, döbbenten szembesült saját tükörképével és a világgal, amely alaposan megváltozott, mialatt szundított. A sajtó világszerte felkapta a hihetetlen esetet, riporterek serege érkezett meginterjúvolni a felébredt Csipkerózsikát, aki rövid időn belül teljesen felépült, és visszatért rendes tudatához, sőt, láthatóan szívesen beszélt és szerepelt, élvezte a körülötte kialakult felhajtást.

1910-ben a korszak legjelesebb svéd pszichiáter-szaktekintélye, dr. Harald Fröderström hosszú és alapos vizsgálatsorozatnak vetette alá Karolinát, majd megállapította, hogy a nő semmilyen mentális zavarban nem szenved, személyisége és intelligenciája pedig megegyezik a 14 éves korában tapasztalttal, például írni és olvasni sem felejtett el hosszú alvása során. Mint állította, a külvilágból semmit sem érzékelt, mialatt aludt, azonban voltak álmai, leggyakrabban a tengerben elmerülő furcsa, kék arcokat látott – érdemes megemlíteni, hogy említett bátyja, akinek halálát megsiratta, a tengerbe veszett.

Karolina, a helyi híresség képeslapon népszerűsíti városkáját
Fotó: AnnaBelfrage.com

Talán átverés volt az egész?

Karolina gyorsan visszaszokott a rendes kerékvágásba, és teljes, egészséges és dolgos életet élt, 1950-ben 88 éves korában érte a halál agyvérzés következtében. A szakembereket azóta is megosztja a rejtélyes kérdés, mi történhetett pontosan az évtizedeken át alvó svéd nővel: vajon tényleg kómáról, esetleg egyfajta hibernációról lehetett szó? Egyesek úgy gondolják, talán nagyszabású átverés volt az egész, melyet a lány és édesanyja eszeltek ki – az is lehetséges, hogy Karolina tényleg kómában volt egy ideig, majd felébredt, anyja azonban nem akarta veszni hagyni a családot övező közfigyelmet, ezért továbbra is eljátszották, mintha a nő szundítana.

Számos gyanús elem merül fel, melyek a csalás vádját erősítik: Karolina például éveken keresztül szinte egyáltalán nem vett magához szilárd táplálékot, melynek hiányában nem maradhatott volna életben, hacsak nem titokban, ébren evett, amikor édesanyjával kettesben voltak. Az orvosok és a cselédek azt is megfigyelték, hogy Karolina haja és körme egyáltalán nem nő, sőt, mindig szép, tiszta, a cselédlány pedig többször édességeket hagyott a szobában, ami eltűnt, mire visszatért.

Az is lehetséges, hogy Karolina érzelmi sokkot vagy valamilyen mentális traumát élt át, ezért húzódott vissza a külvilágtól, beburkolózott saját biztonságos belső világába, és folyamatosan alvást színlelt. Természetesen ez nem magyarázza az ideggyógyintézetben tapasztalt dolgokat, és azt sem, miként tudta fenntartani a látszatot ennyire hosszú időn keresztül. Valószínűleg örökre rejtély marad, mi is történhetett valójában a hihetetlen svéd Csipkerózsikával.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.