Napóleon nászajándékát viselte esküvőjén a leendő királynő

Olvasási idő kb. 3 perc

Szinte minden család élete tele van rejtélyekkel. Ezalól az uralkodóházak sem jelentenek kivételt, sőt mi több, a királyi családok élete talán még misztikusabbnak tűnik titokzatosságuk miatt. A misztérium középpontjában gyakran több száz éves ékszerek állnak, melyeket sorsuk, kalandos történetük vagy éppen egyediségük emel az érdeklődés középpontjába, ahogyan ez Viktória svéd hercegnő esetében is történt.

A svéd királyi család számos gyönyörű tiarával rendelkezik. Ám a hagyomány szerint a dinasztia hölgytagjai az egyik legkülönlegesebb fejdíszt viselik esküvőjük napján. Az úgynevezett Cameo tiara, amely szemérmesen magán hordozza a szenvedélyes szerelem, a hűség jelképét is, immár csaknem két és fél évszázada tanúja a legjelentősebb svéd királyi menyegzőknek. A különleges fejdísz történetét Szekeres-Forró Viktória ékszerbecsüs, ékszertervező osztotta meg velünk.

Viktória, a modern hagyományőrző

Viktória svéd királyi hercegnő egy több mint kétszáz éves tiarát viselt az esküvőjén
Fotó: Pascal Le Segretain / Getty Images Hungary

A történelem során kevés királyi házasság köttetett szerelemből. Ezeknek a frigyeknek sokkal inkább sajátjuk volt a jogfolytonosság és a trónutódlás zökkenőmentességének biztosítása, mint a szerelem megélése és beteljesedése. Az idő előrehaladtával és a szokások változásával ma már az uralkodói családokban is érzelmi alapon születnek a házasságok. Ám a hagyománytiszteletről nem mondanak le. Igen gyakran több évszázados ereklyék, főként ékszerek viselésével adóznak az ősök tisztelete előtt. 

Viktória svéd királyi hercegnő a modern hagyományőrzők egyike, aki – túlzás nélkül állítható – születése óta nagy népszerűségnek örvend a Svédországban. Viktória egyszerre képviseli a hagyományt és a modern elveket.

Tiszteletben tartja és elfogadja a származásából adódó kötelességeket és kötelezettségeket, de szíve parancsára közembert választott házastársnak.

Férje, Daniel Westling, korábban a személyi edzője volt, akivel nyolcévnyi kapcsolat után házasodott össze 2010-ben. Házasságukból két gyermek született.

A történelem során a Svéd Monarchia volt az első, ahol 1979-ben eltörölték azt a rendelkezést, hogy csak az elsőszülött fiúgyermek örökölheti a trónt. Viktória hercegnő az 1980. január 1-jével életbe lépett trónörökösödési rend alapján a svéd trón örököse. 

A svédek jelentős része már régóta azt szeretné, ha Viktória édesapja, XVI. Károly Gusztáv átadná a koronát az 1977-ben született Viktóriának.

Cameo tiara: Napóleon ajándéka volt

Bár Viktória szíve választottja egy civil férfi, a menyegzőt az uralkodói ház szokásai szerint tartották meg. Már az előkészületek is a dinasztia tradíciói szerint zajlottak. A hagyományokhoz híven Viktória esküvőjére a menyasszony fejdíszéről a család határozott, és a döntésük a Cameo tiarára esett. 

A svéd királyi esküvői tiarát I. Napóleon császár ajándékozta feleségének, Joséphine de Beauharnais-nak
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Az úgynevezett Cameo-szett egy tiarából, nyakláncból, fülbevalóból, brossból és két karkötőből áll. A készlet többféle anyagból készült, mint például arany, gyöngy, gyémánt és nagy kámeák. A kámea egy domborműves, véséssel készített, figurális ábrával díszített drágakő.

A Viktória által is viselt tiarát I. Napóleon császár ajándékozta feleségének, Joséphine de Beauharnais-nak az 1800-as évek elején. Róla talán kevésbé ismert tény, hogy Jozefina svéd királyné nagymamája volt. Az ékkövekkel díszített fejdísz több mint két évszázadon keresztül öröklődött a svéd királyi családban, mígnem Sibylla hercegnő egyetlen fiára, XVI. Gusztáv Károlyra hagyta az ékszereket, amit a mai napig visel felesége, Szilvia királynő.

Esküvőhöz illően a tiara központi képében a szerelem két istene, Vénusz és Ámor látható.

A svéd királyi ékszerekről legutóbb készült dokumentumfilmben a királyi család felfedte, hogy a diadém meglehetősen törékeny, Viktória koronahercegnő pedig azt mondta, hogy „hatalmas tisztelettel” viseltetik a Cameók és azok hosszú királyi történelme iránt. Az esküvője volt az első alkalom, amikor viselte a tiarát. 

A svéd hercegnő esküvői fejdísze

Az antik ékszert a koronahercegnő két nagynénje, valamint édesanyja, Szilvia királyné szintén esküvői tiaraként viselte. De nem csupán a tiara volt az egyetlen családi ereklye Viktória esküvőjén. Édesanyjához hasonlóan ő is az 1850-es években készült, Szófia királynő örökségéből származó brüsszelicsipke-fátylat viselte esküvője napján. A fátyol belsejében, a tiara hátulján egy kis mirtuszág található, amelyet Margareta koronahercegnő 1905-ben, egy Svédországba hozott növényből vett.

A mirtusz a szerelem, a hűség és a termékenység szimbóluma
Fotó: bonchan / Getty Images Hungary

Ez a Földközi-tenger környékéről származó örökzöld a görög-római mitológiában Aphrodité, illetve Vénusz szent fája, a szenvedélyes szerelem, a hűség és a termékenység jelképe volt. Így lett esküvőkön a menyasszonyi koszorúk, kitűzők dísze évszázadok óta, hiszen már az egyiptomi nők is virágzó mirtuszágakat tűztek a hajukba, ruhájukra. A növény a középkorban a béke jelképévé is vált.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.