Ha a cél a fogyás, az állóképesség növelése vagy az izomépítés, nagy csodákat ne várj napi fél óra laza edzéstől. Az egészséged megőrzése szempontjából azonban a csekély mértékű mozgás is sokat jelent.
Miért jár bármilyen sérüléssel egy olyan természetes mozgásforma, mint a futás? Talán pont azért, mert olyan alapképességnek tartjuk, amit nem lehet rosszul csinálni.
A súlycsökkentés módszereiről szóló minisorozatunk negyedik részében azt nézzük meg, hogy a megfelelő táplálkozási és sportolási szokások mellett mi mindennel segítheted még elő a sikeres és tartós fogyást.
Közeleg a strandszezon, és kezdenél valamit az idomaiddal? Hallgass a legjobbakra!
Szívünk az érrendszerünk (és az egész szervezetünk) motorja, mely számtalan létfontosságú funkciót lát el a mindennapokban – anélkül, hogy ebből a kemény munkából a szívveréseken kívül bármit is érzékelnénk. Feltéve, hogy vigyázunk rá. Ha ugyanis nem a megfelelő üzemanyaggal látjuk el, vagy elhanyagoljuk a karbantartását, akkor könnyen meghibásodhat a motor.
A túledzés a fizikai aktivitás és a pihenés egyensúlyának felborulása: amikor túl sok és/vagy nagy stresszhatás éri a testet, a fizikai és mentális teljesítményromlástól kezdve a krónikus fáradtságon át a depresszióig egy csomó negatív mellékhatással lehet számolni. Mutatjuk a leggyakoribb jeleket.
A legtöbb fogyókúra vagy életmódváltó program az étrend és a testmozgás megfelelő összehangolására fekteti a hangsúlyt, pedig az alvási szokásoknak is legalább olyan fontos szerepe van az eredmények elérésében.
Talán azért, mert túl agresszívak a módszerek, vagy mert nem az az elsődleges céljuk, hogy jobbá tegyék mások életét.
Senki nem vágyik arra, hogy elhízzon, hiszen a társadalom is gondoskodik róla, hogy a túlsúlyos emberek rosszul érezzék magukat a bőrükben. Ott tartunk, hogy rengetegen fogyni akarnak, de a legtöbb ember számára az elszántság ellenére is kínlódás az egész, vagy a siker csak egy röpke átmeneti állapot. De miért?
Hogyan befolyásolja az étrend és a testmozgás a bennünk élő baktériumok, illetve a génjeink működését? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ kutatócsoportjával Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének docense. A kutatóval a projekt hátteréről, menetéről és várható eredményeiről beszélgettünk.
Mai kattintásvadászat-paródiánkban a híres londoni 6:3-at elevenítjük fel, melytől Rákosiék eleinte tartottak, de végül meglátták benne a lehetőséget.
A kapcsolatnak nagyon jót tesz, a sportteljesítménynek már kevésbé.
