Egyesek ritkábban, mások gyakrabban szenvednek a rémálmoktól – de mi a különbség a rossz álom és a rémálom között? És miről árulkodnak ez utóbbiak az álmodóval kapcsolatosan? Pszichológus segítségével jártunk utána.
A rémálmok szempontjából nagyon nem mindegy, hogy az oldaladon, a hasadon vagy a hátadon alszol-e.
A legfrissebb felmérések szerint a felnőttek több mint felének keserítik meg az életét a rendszeres rémálmok. A rossz éjszakákat nehezebb nappalok követik, a kialvatlanság és a vele járó stressz mellett azonban az elhízás is a hosszú távú hatásai közé tartozik. Megmutatjuk, hogy miként készülj a nyugodt alvásra.
A gyermekek tíz százaléka szenved alvászavaroktól az első évek során, ezek között vannak igazán félelmetes tünetekkel járók is. Az éjszakai ébredések rémisztőek lehetnek, a megnyugtathatatlan, sikító, őrjöngő, felébreszthetetlen gyermekek rohama olyan gyorsan ér véget, ahogy elkezdődött, másnap már nem is emlékeznek rá. Ha éltetek már át hasonlót, biztos ismerősen hangzik a pavor nocturnus neve, de azt vajon tudod-e, mit ne csinálj semmiképp, ha a gyermeked is érintett benne?
Az alvás fontosságát mostanában egyre többet hangsúlyozzák, joggal, hiszen annak hiánya olyan népbetegségek kialakulásához vezethet, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, depresszió, elhízás. Életünk legalább egynegyedét alvással töltjük, de az a felnőtt, aki a számára szükséges 6-9 óra alvásból többet vesz magának ki, akár élete egyharmadát is átszunyókálhatja. Nem mindegy tehát, hogy közben mi történik velünk. Friss tanulmányok szerint a nők nagyobb arányban szenvednek rémálmoktól, mint a férfiak, és arra is rájöttek, miért.
Itt a tudomány válasza arra, hogy van-e összefüggés a sajtfogyasztás és a rémálmok között.
Időnként mindannyian álmodunk rosszat, nincs is ezzel semmi baj. Ám ha az utóbbi időben megsűrűsödtek a rémálmok, nem árt figyelned!
Egészen kiskorunktól életünk végéig elkísér minket ez a jelenség. Sírhatunk álmunkban a csecsemőkori fejlődés során, gyerekkorban kínozhatnak rémálmok, de még a demenciában szenvedők is felfigyelhetnek rá. Bizonyos esetekben viszont jobb konzultálni egy szakértővel.
Az Alzheimer-kórban szenvedők száma óriási ütemben növekedik, a világon jelenleg körülbelül 50 millió embert érint a betegség, de a szakértők szerint 2050-re akár meg is háromszorozódhat az esetek száma. Ez nem jó hír, ám az talán egy kicsivel jobb, hogy már van, ami időben előre jelzi a betegség kialakulását.
Ha érzékenyebb lelkülettel áldott meg az ég, biztos átélted már, hogy a horrorfilmek vagy ijesztő sorozatok megnézése után rémálommal küzdesz. A dolognak megvan a maga oka, melyet pszichológussal elemeztünk.
Az alvászavar világszerte népbetegség, melynek orvoslására sokan szednek melatonint, ám a mennyiséggel nem árt vigyázni. Tévhit, hogy nincsenek mellékhatásai, és csak jót tesz a szervezettel – nemcsak az altatókkal, de a hormonokkal is vigyázz!
Eltekereg, elvész, elcsábítják, nem talál vissza, lemerül, elmerül, vizet nyel, füle gyullad, orra leég, fagyit kér, pisilni kell, lángost kér, kakilni kell, hol a sapi, lejárt a naptej, csúszdázzunk, vödrözzünk, homokozzunk, túl vizes a fürdőgatya, „Anya, hoztál almát? Sose menjünk haza!”. De igen! Mégpedig most azonnal, mert nekem is csak egy idegrendszerem van. A kikapcsolódásnak szánt strandolós program (több) kisgyerekkel a legstresszesebb munkanap ötszörösét veszi ki az átlag szülőből, miközben a fenti dilemmák nonstop cikáznak forrásnak indult agyában, és közben még arra is próbál figyelni, adjuk már vissza annak a kisfiúnak azt a labdát, mert mondtam már, hogy nem a mienk!
