Egyesek ritkábban, mások gyakrabban szenvednek a rémálmoktól – de mi a különbség a rossz álom és a rémálom között? És miről árulkodnak ez utóbbiak az álmodóval kapcsolatosan? Pszichológus segítségével jártunk utána.
Mindannyiunkkal előfordul időnként, hogy rosszat álmodunk. Sőt, az is megesik, hogy verejtékben fürödve, heves szívdobogással ébredünk, és bármennyire is tudatában vagyunk, hogy csupán álom volt a zuhanás vagy a meztelenség, nehezen tudunk utána megnyugodni.
„Ösztönösen mindannyian tudjuk, hogy mi a rémálom, hiszen életünk során néhányszor mindannyian megtapasztaljuk – mondja Clark Glória Anna addiktológiai tanácsadó szakpszichológus, művészetterapeuta, jungi analitikusjelölt. Ha pszichológiailag akarjuk körülírni, azt mondhatjuk, hogy a rémálom olyan álom, amelyet erős negatív érzelmek, különösen erős szorongás kísér. A »hivatalos« definíció szerint a rémálmot az különbözteti meg egy rossz álomtól, hogy fel is riadunk belőle, míg az egyszerűen kellemetlenebb tartalmú, rossz álomból nem. A rémálmot felfokozott testi reakció is kíséri, megnövekedett pulzusszám, izzadás, felgyorsult légzés vagy végtagmozgások.”
Ezek a leggyakoribb rémálmok
Egy 2018-as kutatás szerint a rémálmok valamivel gyakrabban fordulnak elő a nők és az idősebb korosztály képviselői között. A leggyakoribb rémálmok között szerepel az üldözés, a zuhanás, valamilyen katasztrófa, saját magunkkal vagy szerettünkkel kapcsolatos negatív történés, a gonosz jelenléte, kudarc vagy tehetetlenség érzése, undort keltő élőlények, interperszonális konfliktusok (veszekedés, hűtlenség), az egészséggel kapcsolatos aggodalmak (betegség, halál) vagy valamilyen bizarr, félelmet keltő környezet vagy esemény.
Stresszes időszakban gyakoribbak
„Minden éjjel álmodunk, nem is keveset, és az álmoknak rendkívül összetett és fontos funkciói vannak a pszichénk számára – folytatja a szakember. Az álmodást kétirányú információs sztrádaként képzelhetjük el: egyrészt a napközben bennünket ért ingerek feldolgozása, kódolása, elraktározódása zajlik, tehát a külvilágtól a pszichénk felé tartó kommunikáció történik. Másrészt »bentről«, a testünk és a tudattalanunk felől a tudatunk felé is áramlik információ, legtöbbször képi formában. A rémálom tehát származhat valamilyen külső információ feldolgozásából – ilyen például az a helyzet, amikor valaki traumát élt át, vagy poszttraumás stresszzavarban (PTSD) szenved. Ilyenkor a rémálmok legtöbbször a személy által átélt traumatikus élményt »ismételgetik«. De a testünk felől is érkezhet rémálom, betegségek kísérőjeként, vagy akár testi panaszokat előre jelezve.” Clark Glória Anna szerint a legtöbben, akik krónikus rémálmoktól szenvednek, szorongással, depresszióval vagy valamilyen más mentális egészségi zavarral küzdenek, de nehéz élethelyzetekben, krízis idején vagy stresszes időszakokban bárkinél megnövekedhet a rémálmok gyakorisága.
Az emberek ősidők óta igyekeznek megfejteni az álmok jelentését: nem véletlen, hogy a mai napig népszerűek a különböző álmoskönyvek vagy az interneten fellelhető hasonló témájú oldalak. Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy egy-egy rémálom mindenki számára ugyanazzal a jelentéssel bír: „Az álmoknak mindig személyes jelentése és jelentősége van. Az álmok képi tartalma szimbolikus, és a valóságnak nem feleltethető meg, de az érzések és élmények, amelyeket az álom leír, igenis tükrözik a pszichés valóságunkat.
Ha azt álmodom, hogy üldöznek, természetesen tudom, hogy a valóságban nem üldöz engem senki, de lélektani síkon lehet, hogy azt élem meg, hogy futok a felelősségeim elől, túl sok elvárás irányul felém, amitől inkább csak menekülnék.
Gyakoriak azok az álmok is, amelyekben meztelenek vagyunk, vagy valamilyen módon nevetségessé válunk – talán nem nehéz kitalálni, hogy ilyenkor valószínűleg a szégyen érzése húzódik meg az álom mögött, esetleg olyan élethelyzetben érezzük magunkat, ahol kiszolgáltatottak vagyunk, vagy félünk a »lebukástól«: attól, hogy mások megtudják, milyenek is vagyunk valójában” – magyarázza Clark Glória Anna.
Ezt jelenti, ha üldöznek
„Az álmokat mindig két síkon értelmezhetjük: egy objektív síkon, ahol a helyek és emberek az életünk külső szereplőit reprezentálhatják, és egy szubjektív síkon, ahol az álomban minden és mindenki a pszichénk egy részét jeleníti meg – folytatja a pszichológus. Egy üldözéses álom objektív síkon arra hívhatja fel a figyelmet, hogy például rám szállt egy kollégám, és előle menekülök. Szubjektív síkon viszont az üldöző személy is a mi pszichénk része, például a lelkiismeretünk, vagy leggyakrabban az árnyékszemélyiségünk: énünknek az az oldala, amellyel nem szívesen nézünk szembe, amit szeretnénk eltagadni.”
Romos ház, sodró árvíz, tűzvész
De egy álombéli félelmetes, romos ház is sok mindenről árulkodhat:
Szimbolizálhatja az élethelyzetemet, vagy a családom állapotát, de szubjektív síkon jelentheti azt is, hogy a saját lelkem van most ilyen ramaty állapotban, mert nem foglalkoztam magammal, hagytam, hogy lelkileg kimerüljek, leromoljak.
Hasonlóképpen, az árvíz származhat onnan, hogy úgy érzem, elárasztanak a teendők, vagy külső erők elsodornak, de belső síkon értelmezve lehet, hogy a saját érzelmeim tűnnek elárasztónak, fullasztónak. A tűzzel kapcsolatos álmok pedig gyakran kísérhetik a harag felerősödését és az indulatkezelési nehézségeket” – fogalmaz a szakember.
Így küzdjünk meg a rémálmokkal
Clark Glória Anna szerint ha egyre gyakrabban tapasztaljuk éjszakánként a rémálmokat, vagy visszatérő rémálmoktól szenvedünk, érdemes komolyan venni őket és foglalkozni velük. Ha leírjuk vagy elmeséljük valakinek a rémálmainkat, máris tettünk valamit azért, hogy a tudattalanunkban gomolygó tartalommal szembenézzünk, de vannak más lehetőségek is: „Nagyon hasznos módszer, ha valamilyen formában megalkotjuk az álmot: lefestjük, lerajzoljuk, agyagból megformázzuk. Ezzel már egy lépést meg is tettünk afelé, hogy szembenézzünk a félelmünk tárgyával, még ha nem is tudjuk pontosan körülírni, hogy mi az.” Ekkor a szakember szerint megtapasztalhatjuk, hogy kezd megváltozni az álom tartalma, „üzenete”, azaz elkezdődött valamilyen kommunikáció a pszichénk tudatos és tudattalan oldala között.
Személyes és kollektív tudattalan
A sorozatos, nyomasztó rémálmokra ugyanakkor úgy is tekinthetünk, mint valamilyen megoldandó probléma tüneteire, ilyenkor sokat jelent, ha szakemberrel beszéljük meg és fejtjük fel azok tartalmát. Ha szeretnénk megtudni, hogy mit „jelent” egy-egy rémálom, érdemes figyelembe venni, hogy az álom képei, szimbólumai – a személyes jelentésen túl – gyakran univerzális jelentést is hordoznak.
A pszichológiában Carl Gustav Jung volt talán az, aki a legtöbbet foglalkozott az álmokkal, és az azokban megjelenő archetípusokkal. (Pályafutása során állítólag 80 000 álmot dolgozott fel.) „A jungi analízisben először az álom személyes tartalmát próbáljuk meg kibontani: azt, hogy az álmodónak személy szerint mit jelentenek azok a képek, tartalmak, amikről álmodott, mit mond el az álom az ő jelenlegi életéről vagy állapotáról. Ha ezt kimerítettük, akkor megnézzük a kollektív jelentést is: mit jelentenek az álombéli szimbólumok a művészetben, a kultúrában, a mitológiában, azaz milyen mélyebb jelentéseket hordozhat az álom.”
A rossz álom is hasznos
Egy külső szakemberrel mindig sokkal könnyebb megtalálnunk az álmaink jelentését: „Az álom tartalma ugyanis olyannyira húsba vágó, személyes és tudattalan, hogy saját magunk nagyon nehezen tudjuk azt objektíven szemlélni. Viszont egy kívülről tükröt tartó személlyel már sokkal könnyebb meglátnunk az értelmet akár a legnyomasztóbb álmokban is. A jungi pszichológia szerint ugyanis nincs olyan, hogy »rossz álom«, hiszen minden álom hasznos lehet számunkra abban, hogy jobban megérthessük, megismerhessük magunkat” – hangsúlyozza Clark Glória Anna.
Ha szívesen olvasnál még az álmokról, az alábbi interjúnkat ajánljuk figyelmedbe:
