A történelem első név szerint ismert szerzője Enhéduanna volt, egy akkád hercegnő. Az akkád király, Sarrukín lányaként Enhéduanna nemcsak jelentős vallási, politikai és gazdasági befolyást gyakorolt, hanem rendkívüli sumér nyelvű műveivel kitörölhetetlen nyomot hagyott a világirodalomban.
A 3200 éves kínai múmián olyan nadrágot találtak, amelynek elkészítése egyedülálló a világon. A készítéséhez felhasznált egyik szövéstechnikát a mai modern farmernadrágoknál alkalmazzák, ugyanazt a strapabírást kölcsönözve a régi és az új ruhadaraboknak is. Na de mégis mit jelent ez az izgalmas felfedezés?
A fantasztikus lelet 1300 éves, és rendkívül jó állapotban maradt fenn az utókor számára a Digervarden hegységet borító jégtakarónak köszönhetően – érdekesség, hogy a léc párját még 2014-ben találták meg a kutatók ugyanezen a helyszínen.
Folytatjuk múlt héten elkezdett kétrészes minisorozatunkat, amelyből kiderül, hogy napjainkban is milyen nagy számban bukkannak hihetetlen leletekre a régészek világszerte, legyen szó uralkodók sírjáról, nagy értékű aranytárgyakról vagy ókori társasjátékról.
A múlt kiapadhatatlan titkokat rejteget, Indiana Jones való életbeli kollégái pedig mindent megtesznek, hogy felszínre hozzák ezeket: ha azt gondolnád, a régészek már évtizedekkel ezelőtt megtaláltak minden fontosabb történelmi kincset és ereklyét, komoly tévedésben élsz – bemutatunk húsz fontos leletet, melyekre ebben az évezredben bukkantak rá a kutatók.
Azt vitán felül állíthatjuk, hogy az 1832-ben született Torma Zsófia hazánk első régésznőjeként vonult be a történelembe, sőt egyes források szerint az egész világ első régésznőjét adtuk a világnak, aki a magyar nép eredetéről derített fel olyan információkat, amelyek átrendezték a gondolkodásunkat.
A történészek gyakran elemzik a múltat az írott és a tárgyi kultúrán keresztül. Ókori érméket vizsgálnak, régi hintókat restaurálnak, vagy éppen évszázadokkal ezelőtti leveleket olvasgatnak. Mi történik akkor, ha ezt a szemléletet a jelenkori személyes tárgyainkra is kiterjesztjük? Tegyük fel, hogy 2200-ban élő régészek vagyunk, akik 2021-ből származó leletekre bukkannak, például egy telefonra, egy karácsonyfára vagy egy családi fotóalbumra. Mit árulnak el ezek a tárgyak a 21. század elején élő emberekről? Izgalmas kognitív kaland, amellyel támogathatod a gyerekek kreativitását, rugalmas gondolkodását.
Az ókori egyiptomi temetkezési szokásokról a fáraók díszes koporsói és monumentális síremlékei jutnak eszünkbe. Egy új, szenzációs leletegyüttes azonban mást fényt vet az egyiptomi halotti kultúrára.
Árvizek, aszályok, tektonikus mozgás szabdalta történelmünkben komplett városok emelkedtek-épültek, majd tűntek el szinte nyomtalanul a víz alatt. Atlantisz legendáját mindannyian ismerjük, de azt sosem találták meg: ezt az öt elsüllyedt várost azonban igen.
Egy friss kutatás szerint valójában a Baltikumból Skandináviába vándorolt szláv harcosnő csontvázát rejti a sír, amelyről mindeddig úgy gondolták, viking eredetű.
Titkos, a Máltai lovagrend által épített alagutak, elhagyatott, római katakombák és a küklopszok rejtélyes templomai, amelyek régebben épültek, mint a piramisok: ez mind Málta. Ősi, rejtélyes épületek, gazdag történelem, rengeteg látnivaló vár minden érdeklődőt.
Régészek úgy gondolják, a dél-angliai Avebury kőkör a neolitikus korszak előkelőségeinek egykori otthonát rejti.
