Bár a reneszánszt a művészeti ágak jelentős részében az ókori, klasszikus emlékek felé való fordulás jellemezte, a zenével kapcsolatban nem volt olyan könnyű dolguk a fennmaradt emlékek hiánya miatt a korszak művészeinek. Számos szabályt kellett ráadásul betartaniuk az egyházi tiltások miatt.
Az 500 éves pécsújfalusi kastély rekonstrukciója gőzerővel folyik, két ajtónyílást is megnyitottak a rekonstrukció során. A reneszánsz kastélyt a második világháború után alakították át drasztikusan.
A Buontalenti Grottót azért kezdték el építeni, hogy vízzel lássa el a Boboli-kertet. Ám ez a funkció az idők során fölöslegessé vált, és Francesco de’ Medici utasítására átalakították: műalkotásokat helyeztek el benne, megőrizve az épület barlangszerű jellegét. Az eredmény Firenze egyik legizgalmasabb látványossága lett.
Manapság már mindenki számára ismerős lehet az a kifejezés, hogy „influenszer”, hiszen ők azok, akiknek az ízléseik és döntéseik milliók életére hatással vannak. A társadalmi befolyás nem új keletű jelenség, már a reneszánsz korszakában is voltak olyan meghatározó személyiségek, amelyek irányító szerepet töltöttek be.
Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello vagy Tiziano neve rögtön eszünkbe jut, ha a reneszánsz nagy mestereiről beszélünk. De vajon hányan hallottak Artemisia Gentileschiről, Sofonisba Anguissoláról vagy Lavinia Fontanáról?
A művészettörténészek jelentős része szerint Sandro Botticelli a kor Firenzéjének ünnepelt szépségéről, Simonetta Vespucciról mintázta Vénuszt híres festményén. Itália leggyönyörűbb asszonya azonban nemcsak a híres reneszánsz festőt ejtette rabul.
Rengeteg apró titok és kevesek által ismert történet, izgalmas részlet övezi az egyik leghíresebb reneszánsz alkotást. Michelangelo fő műve, a Dávid azonban nem mindig aratott és arat osztatlan sikert.
Olyan történetet ír, amit ő maga is szívesen olvasna. Első regénye, Az ezüstpénz átka épp ezért történelmi regény, amely a Mátyás korabeli hétköznapi életet igyekszik bemutatni, és bepillantást enged egy füvesasszony éppen kibontakozó szerelmi életébe is. A nemrég megjelent könyvről az íróval, Papp Noémivel beszélgettünk.
Nem csak a lakhatás miatt volt szükség épületekre az elmúlt évezredek során. Az építészet valóságos korlenyomat, az Időutazók következő epizódjában az emberiség épített környezetének változásait vesszük górcső alá.
Ha a régi korok festményeinek nőalakjaira gondolunk, kapásból beugrik néhány híres név. Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy sok esetben egy igencsak mérgező vegyület tette híressé őket.
Ahogyan arról sorozatunk korábbi részeiben olvashattál, a történelem előtti időkben a szülők gyermekeik igényeinek kielégítését tartották mindennél fontosabbnak, a középkorban, a hiedelmekkel ellentétben, pedig igenis szerették a legkisebbeket, de ettől még sok veszély leselkedett rájuk. Most lássuk, mit kell tudnunk a reneszánsz gyermeknevelési elveiről!
A világ talán legismertebb szobra, Michelangelo Dávid címet viselő alkotása kavart nagy vihart idén egy amerikai iskolában – de mit szóltak volna ugyanitt, ha az összeállításunkban szereplő alkotásokat mutatják meg a szobor helyett gyermeküknek?
