A kíváncsiság a tanulás, a felfedezés, a teljesítmény motorja. Ám ellenállhatatlan hatalma időnként rossz útra viszi az embert: kinyitjuk Pandóra szelencéjét, tiltás ellenére szakítunk a tudás fájáról, beleolvasunk egymás üzeneteibe. Hasonló agyi folyamatok játszódnak le, amikor egy új információra, mint amikor egy finom falatra vagyunk éhesek?
A megbánástól való félelem miatt nemcsak a rossz kapcsolatokban ragadhatunk bent, de a nyomasztó munkahelyről is nehezebben dobbantunk, és az is nagyobb kihívást jelent, hogy a rossz szokásainkon változtassunk.
Az érzelmi bántalmazást nem az adott helyzet szüli. Hiába próbálunk a bántalmazó kedvére tenni, megváltozni, remélve, hogy akkor majd abbahagyja. Az érzelmi bántalmazás egy beépült viselkedésforma. A szokást kell felülírni, a reakciómódokat átalakítani ahhoz, hogy meg tudjon változni a bántalmazó.
„Az első csókig és a második pohár borig mindannyian halandók vagyunk” – mondta Eduardo Galeano uruguayi író. Bár az alkohol sok művészt nyomorba döntött, a mámor érzése hasonló a két orális élvezetben. A csókolózás azonban sokáig nem képezte tudományos érdeklődés tárgyát a betegségek terjedését leszámítva, pedig sokkal összetettebb motivációk állnak a hátterében, mint gondolnánk.
Minden apró érzelmet észreveszel a körülötted lévő embereken, és önkéntelenül is mélyen átéled őket? Ki nem állhatod a véres filmeket? Azonnal elárasztva érzed magad egy bevásárlóközpont ingereitől? Ha igen, lehet, hogy te is szuperérzékeny vagy. Most megtudhatod, mit is jelent ez a sajátosság, illetve milyen agyi folyamatok állnak a hátterében.
Néhány napja olvastam először a szekunder szégyen kifejezést a nagy viszálykodást indító Rapülők-kritikában. Ott elég érzékletesen le van írva a kínosságnak az az érzése, ahogy feláll az ember karján a szőr, végigfut a hideg a gerinc-tájon stb. Igen, ismerem ezt az érzést. És igen, azt is elég jól ismerem, amikor valaki más zavarbaejtő helyzete, vagy teljesítménye miatt érzem magam így.
Mit lehet hirtelen mondani a szerettednek, aki épp túl van egy fájdalmas szakításon, vagy elvesztette az állását? Csak ülsz a barátod, rokonod mellett, tehetetlenül keresed a megfelelő szavakat, szorongani kezdesz, aztán kicsúszik valami, amitől minden csak rosszabb lesz. Ismerős? Vannak olyan varázsmondatok, amik biztosan működnek ilyenkor? Egy friss kutatásból minden kiderül.
A legtöbb pszichológiai személyiségvizsgálat az úgynevezett Big Five modellre, vagyis az öt fő személyiségvonás elméletére épül. Ezek közé az extraverzió, a barátságosság, az érzelmi stabilitás, a lelkiismeretesség, valamint a kultúra/intellektus tartozik. Kutatók vizsgálták, hogy a tulajdonságok jelentései mennyire fedik egymást a köznyelvben és a tudományban.
A politikai játszmában gyakran nagyobb súllyal esik latba az adott jelölt személyisége, mint az általa képviselt mondanivaló vagy választási ígéretek. Egy friss kutatás szerint mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az erősen narcisztikus vonásokkal felruházott Donald Trump győzelme a 2016-os elnökválasztáson.
Egy olasz pszichológus egyszerű módját fedezte fel annak, hogy módosult tudatállapotba kerülj, mintha füveznél. Arra kért meg kísérleti személyeket, hogy 10 percen keresztül mélyen nézzenek egymás szemébe egy félhomályos teremben. A másik arcvonásai rövid időn belül elmosódtak, majd pulzálni kezdtek, végül egészen bizarr élmények kerítették hatalmukba az embereket.
A gyereknevelési irányzatok folyamatosan változnak, és lehet, hogy hosszú évek után úgy érezzük, annak idején rosszul döntöttünk. Ez teljesen természetes dolog, ám sosem késő helyrehozni a hibás döntéseket. Csak legyünk megértőek, és ne akarjuk mindenáron megmagyarázni, hogy mit miért tettünk – mondja Cziglán Karolina pszichológus.
Nem etikus, de nem is hasznos közszereplőket mentális zavarok diagnózisával címkézni. A lehetséges következményekre azonban fel kell hívni a figyelmet ahhoz, hogy a választók tudatosabb döntéseket hozhassanak.
