pszichológia 23 - Dívány

Az vitán felüli, hogy a család, amelyben felnövünk, jelentős hatással van ránk. Szüleink viselkedése és hozzáállása mintává válik számunkra, amely begyűrűzik további kapcsolatainkba, sőt abba is, ahogyan a világról gondolkodunk. Az anyák szerepével talán mindannyian jobban tisztában vagyunk, de milyen hatást gyakorol a személyiségfejlődésünkre az apánk?

Nap mint nap döntések sorát hozzuk meg. Vannak közöttük kisebbek (például, hogy mit reggelizzünk) és nagyobbak is (például, elfogadjuk-e azt az állásajánlatot, amit kaptunk). Ezek mindegyikét befolyásolják a lehetőségeink, a külső körülmények, mások véleménye, korábbi tapasztalataink, de leginkább saját elménk korlátai. Mutatunk 4 döntési csapdát, amibe mindenki beleesett már, és azt is, hogyan lehet belőlük kimászni.

A családunk általában az érzelmi biztonság színtere, ahol figyelnek ránk, meghallgatnak minket, elfogadják az érzéseinket. Azonban nem minden szülő képes érzelmileg elérhető lenni a gyermeke számára. Azok a gyerekek, akiket érzelmileg elhanyagoltak a szüleik, felnőve nehezen tudnak kapcsolódni a saját érzéseikhez, nem mindig értik saját reakciójukat, bizonytalanok és nem hisznek önmagukban.

A csendes felmondás népszerű témává vált a neten. A szakértők szerint az alkalmazottak szempontjából előnyös lehet, azonban a munkáltatók számára katasztrofális következményekkel bírhat. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudnod kell róla: mi ez, miért történik, miért hasznos, mi a hátránya, és hogyan lehetne az elejét venni.

Régen a suliban különféle firkálmányok díszítették sokunk a füzetét, ha éppen nem kötötte le a figyelmünket eléggé egy óra. Felnőve néhány unalmasabb meeting közben kerülhetnek különféle rajzok a papírra. De például maratoni telefonbeszélgetések és ügyfélszolgálati várakoztatások is kiváló lehetőséget jelentenek arra, hogy csak úgy firkálgassunk valamit. Az, hogy ilyenkor milyen ábrák, formák és figurák születnek, nagyobb jelentőséggel bír, mint gondolnánk. Rögtönzött minikutatást tartottunk arról, melyek a leggyakoribb firkáink, és utánajártunk, mit is jelentenek művészetpszichológiai szempontból.

„Végre sikerült felöltöznöd egész normálisan!” „Ahhoz képest, hogy te csináltad, milyen szép lett!” „Milyen jól áll, hogy felszaladt rád néhány kiló!” – Az ilyen és ehhez hasonló mondatok az önbecsülésünkbe mély sebeket vájó érzelmi manipuláció, a negging tökéletes példái. Mondtak már neked is hasonlókat? Körbejárjuk, miért bántanak egyesek „bókokkal”, és honnan ismerhetjük fel, ha negging áldozatai lettünk.

A szex sokunk számára az egyik legtöbb örömet kiváltó tevékenység. Az aktus, valamint az orgazmus során nemcsak fizikai gyönyört élünk meg, hanem az agyunkban is elindulnak bizonyos folyamatok, amelyek kellemes érzéseket keltenek bennünk. Azonban mi van akkor, ha a szexet követően elmaradnak a jóleső érzések, és ránk tör a mérhetetlen szomorúság, vagyis a szex utáni depresszió?

A tudomány szerint komplex összefüggésrendszer vezet a tömeggyilkosságokhoz. Bizonyos aspektusait viszont kiemelten kéne kezelni a megelőzés érdekében.

Ma 83 éve hunyt el a pszichológia egyik legnagyobb és legismertebb alakja, Sigmund Freud. Az osztrák származású neurológus és pszichiáter jelentős hatást gyakorolt arra, ahogyan ma az emberi lélek és az elme működéséről vagy éppen a szexualitásról gondolkodunk. Azonban nem minden tana állta ki az idő próbáját. Lássuk, melyek azok a freudi gondolatok, amelyeket az évek alatt megcáfoltak.

Ha a te elektronikai eszközeid is felhalmozott digitális adatokban úsznak, amelyek akár még az eszközök működését is lelassítják, akkor ez a cikk pont neked való: ezt kell tudni a digitális gyűjtögetőkről és a 4 leggyakrabban előforduló típusukról.

Biztosan veled is előfordult már, hogy hallottál egy dalt – akár önszántadból, akár véletlenül, mondjuk, bevásárlás közben –, ami utána nem akart kimenni a fejedből, órákig, akár napokig szólt újra és újra a fejedben, és hihetetlenül irritálóvá vált. A jelenségre van magyarázat, sőt, a szakemberek még azt is megállapították, melyek minden idők legidegesítőbb slágerei.

Te is ismersz olyan embert, aki egyszerűen képtelen elnézést kérni, hiába téved, hibázik vagy esetleg megbánt másokat? Vagy éppen te magad vagy az, akinek nehezen megy a bocsánatkérés? Utánajártunk, mi állhat ennek hátterében a pszichológia szerint.