Tegye fel a kezét, aki valaha szerette volna egy szerelmi kapcsolatában, hogy a párja úgy dédelgesse, ahogy kisgyereket szokás, úgy találja ki rejtett óhaját-sóhaját, mint az édesanyja, vagy aki soha nem szólt rá kritikus szülőként a másikra, hogy már megint elfelejtette beindítani a mosást, vagy széthagyta a zokniját.
2004-ben egy tízéves sajtos szendvics 28 000 dollárért kelt el az eBayen, mert úgy vélték, hogy Szűz Mária képe jelent meg rajta. Ugyanaz lehet a magyarázata ennek, mint amikor különböző formákat látunk bele a felhőkbe, vagy éppen szellemeket, arcokat képzelünk sötét vagy homályos környezetbe: a pareidolia jelenség miatt van mindegyik.
A streamingszolgáltatások és az online filmezés elterjedésével gyökeresen átalakultak a sorozatnézési szokások: amíg korábban napokat, heteket vártunk a következő epizódra, manapság sokan egyhuzamban darálnak le egy teljes évadot vagy akár többet is. A „binge watching” azonban a szakemberek szerint káros pszichológiai hatásokkal járhat, és a sorozat élvezetéből is elvesz – felsoroljuk, miért nem érdemes több tucat epizódot ledarálni egymás után.
Egyre több helyről hallhatjuk, mennyi minden mérgezheti meg akár észrevétlenül is az életünket. Bizonyos szokások, helyzetek, sőt a munkahelyünk is lehet mérgező. Leginkább azonban bizonyos személyek és a velük való kapcsolatunk válhatnak könnyen toxikussá a számunkra. Mutatjuk, mire érdemes figyelnünk, hogy elkerüljük a mérgező emberek csapdáját, vagy ha már beleestünk, ki tudjunk belőle mászni.
Életünk folyamán többször is feltesszük a kérdést, hogy kik is vagyunk. Erre minden egyes életszakaszban más-más választ adhatunk. A pszichológia egyik legismertebb elmélete, a pszichoszociális fejlődés értelmében nyolc állomáson megyünk keresztül életünk során. Ezeken a fejlődési lépcsőfokokon nagyon nem mindegy, hogy képesek vagyunk-e továbbhaladni, vagy megrekedünk.
Ha nem az életkor határozza meg, hogy mikor válunk érett felnőtté, akkor mi? És egyébként is, mit jelent érett felnőttnek lenni?
Az élet változásainak elfogadásához nagy belső erő, rugalmasság, reziliencia szükséges. Könnyebb lehet apránként, lépésről lépésre kiépíteni ezt magunkban, mint hirtelen váltást kieszközölni a saját viselkedésünkben. Erre ad 4 mikrostratégiát a szakértő.
Vajon mitől függ, hogy egyes emberek elégedettek és boldognak érzik magukat még akkor is, ha nehézségeik vannak, mások pedig megkeseredettek, és a boldogságot csak hírből ismerik? A pszichológiának van rá magyarázata!
A színek mindannyiunk életében fontos szerepet játszanak. Vannak kedvenc színeink, amelyeket kifejezetten szeretünk, mások valamiért nem állnak közel hozzánk, s mindez változhat – akár pillanatnyi hangulatunktól függően, akár életünk során, élethelyzetünknek, érzelmi állapotunknak megfelelően.
A meztelenséget takargatni kell: sokunk ebben nőtt föl, és akadnak jó páran olyanok is, akik nem látták soha egyik szülőjüket sem meztelenül – vagy ez olyan kicsi korukban fordult elő utoljára, hogy arra nem is emlékeznek már.
Ma már tudjuk, hogy számos oka van annak, miért kötődünk az édesanyánkhoz. Hetven évvel ezelőtt azonban még aktívan foglalkoztatta a kutatókat, hogy a csecsemő csak azért ragaszkodik-e az anyjához, mert attól a túléléséhez szükséges táplálékot kapja, vagy esetleg más tényező is szerepet játszik a köztük lévő kötelék kialakulásában? Harry Harlow horrorisztikus majomkísérletében pontosan erre kereste a választ.
Minden párkapcsolat természetes velejárója az időszakos távolodás, majd az újraközeledés. Annak érdekében, hogy az elhidegülés ne okozza egyben a kapcsolat végét is, érdemes tisztában lennünk azokkal az intő jelekkel, amelyek figyelmeztethetnek, hogy itt bizony valamerre (vagy egymás felé vagy egymástól el) lépnünk kell.
