pszichológia 20 - Dívány

Az internet térnyerése rengeteg pozitívumot hozott magával. Átrendeződtek a tartalomfogyasztási, a kapcsolattartási és kommunikációs szokásaink. Ezáltal hihetetlen mennyiségű információhoz és tudáshoz juthatunk, és hihetetlen gyors visszajelzéseket kaphatunk. A sok pozitívum mellett azonban a mérleg másik serpenyőjében számos negatívum is lapul. Ilyen a trollkodás megjelenése.

Limpár Imre több lendületes előadás és nagy sikerű könyv szerzője. A tanácsadó szakpszichológussal harmadik könyve, A lélek igazságai kapcsán beszélgettünk önismeretről, telefonfüggőségről, időcsapdákról, felnőttségről és sok minden másról.

Ha valaki irtózik a pókoktól vagy tériszonya van, esetleg nem akar péntek 13-án kirándulni menni, megértően legyintünk rá. Ha viszont a tőle jobbra elhelyezkedő tárgyaktól vagy éppen a lyukacsos dolgoktól fél, nem igazán tudjuk hová tenni a dolgot. Összeszedtük, melyek a legkülönösebb fóbiák.

Életünk során számtalanszor kerülünk stresszhelyzetbe. Az érzelmileg megterhelő szituációkban gyakran érezzük magunkat eszköztelennek, pedig nagyon is jól jönne, ha valaki segítene abban, hogy visszataláljunk belső stabilitásunkhoz. A Mind Art pszichológusai, Pál Kata Dorottya és Sas Eszter Krisztina (aki egyébként a Dívány pszichológus szerzője is) most összeállítottak egy Mentális Elsősegély Naplót, amelynek segítségével mindenki megtalálhatja és tudatosíthatja, melyek azok az eszközök, amelyek számára a legnagyobb segítséget jelentik a nehéz helyzetekkel való megküzdésben.

A jobb interperszonális kommunikációs készségek előrevihetik a karrieredet, és a személyes kapcsolataidat is gördülékenyebbé tehetik.

Nem sok jóhoz vezet, ha azt érzed, a pároddal az egyik nap utáljátok egymást, másnap pedig megint nagyon szeretitek a másikat. Bár kisebb intenzitással ez minden hosszú távú kapcsolatban felmerül, ha szélsőségekbe torkoll, a végén valóban megutálhatjátok egymást.

Volt már olyan érzésed egy szerencsehullám után, hogy, na meglesz ennek a böjtje? Érezted már, hogy gyanúsan túl jól mennek a dolgok, bármikor beüthet a krach? A boldogságtól igenis lehet félni, a pszichológia ezt boldogságaverziónak hívja.

Vannak, akik megrögzötten a tubus aljáról kezdik a műveletet, majd a végén szisztematikusan feltekerik a már kiürült tubust. Mások ott nyomják meg, ahol éppen kézre esik; megint mások éppen csak hozzáérnek a tubushoz. Miről árulkodik az, hogy hogyan nyomod meg a fogkrémes tubust?

A mérges e-mail elküldése később nagyobb gondokat okozhat, mint a sistergő hangulatod egyéb módszerrel történő levezetése, ráadásul még te sem fogod magad jobban érezni tőle.

Visszatérés önmagadhoz, Élet szorongás és pánik nélkül, Engedd el végre, Ne sz*rakodj, élj! – íme néhány cím a a manapság egyre divatosabb önsegítő könyvek közül. A könyvesboltokban évek óta népszerűek a – nemegyszer kitűnő szerzők tollából származó – önsegítő könyvek, hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ha néhányat elolvasunk, máris sokat tettünk önismeretünkért és a lelki egészségünkért.

A pszichológiával kapcsolatos téves hiedelmeink többségéért a média és a popkultúra hibáztatható. A filmek előszeretettel építenek ezekre a mítoszokra, mert frappánsak, hihetőek, és jól sematizálják világunkat. A legtöbb ilyen, széles körben elterjedő gondolatnak pont ez a hátulütője, egyszerű választ ad egy bonyolult kérdésre.

A zene nagyban hozzájárul agyunk fejlődéséhez. Felnőttkorban is beválhat egy bizonyos esetben.