Az élet változásainak elfogadásához nagy belső erő, rugalmasság, reziliencia szükséges. Könnyebb lehet apránként, lépésről lépésre kiépíteni ezt magunkban, mint hirtelen váltást kieszközölni a saját viselkedésünkben. Erre ad 4 mikrostratégiát a szakértő.
Persze hogy tudjuk, hogy a „néma halál”, a stressz elleni sikeres megküzdés fontos eleme, hogy kiépítsük a rezilienciánkat, tehát hogy rugalmasabban tudjunk megküzdeni a változó feltételekkel mindennapjainkban. Azonban mondani sokkal könnyebb, mint megvalósítani. Hiszen amikor stresszesnek érezzük magunkat, ne adj' isten, egyenesen a kiégés szélén (vagy közepén) járunk, pont akkor a legnehezebb erőt venni magunkon, hogy változtassunk az életünkön. A 180 fokos életmódváltás embert próbáló feladat, mert túl nagy falatnak tűnik egyszerre felhagyni korábbi szokásainkkal, és ezért hamar elfogy a motivációnk, inkább a sikertelenség élményét szüli Kristen Lee reziliencia-szakértő szerint. Ezzel szemben ez a 4 mikrostratégia sokat segíthet.
A boldogsághoz vezető sárga köves út
Lássuk be, ahogyan Dorothynak és szedett-vedett csapatának is hosszú utat kellett megtennie a vágyott személyiségfejlődés eléréséhez, teli legyőzendő kihívással, úgy számunkra sem egyszerűbb a vágyott mentális erősség megszerzése. Csak annyi a különbség, hogy mi nem szárnyas majmokkal és zöld arcú boszorkánnyal vívunk végső csatát, hanem a saját gyengeségeinket kell legyőznünk. A reziliencia és az életmódváltás kiépítése is lépésről lépésre tud csak megvalósulni sokaknál, a „derült égből villámcsapás”-szerű fordulat nem segít. Éppen ezért a szakember ezeket a mikrostratégiákat javasolja a szokások, a hozzáállás és a viselkedés fejlesztésére:
1. Csinálj mindennap valamit, amit a jövőbeli éned meg fog köszönni
Ez a stratégia segíthet elhárítani a halogatást. A fókuszba így rögtön valami pozitív dolog kerül: gyakorlatilag ajándékot készítesz a jövőbeli önmagadnak. Kerülhet ide olyan egyszerű cselekedet is, mint például a beágyazás reggel, egy egészséges ebéd elfogyasztása, vagy akár olyan komplex dolgok is, mint egy új készség elsajátítása és a határhúzás megtanulása.
2. Tarts komédiaszüneteket
A nevetés segíthet kirántani a komolyságban és sérelmekben dagonyázás lehúzó állapotából. Egy kis könnyedség, egy-két kacaj létfontosságú lehet a megpróbáltatásokkal teli időszakok túlélésében. Mondj el egy viccet, nézz meg egy vicces videót, találkozz azzal az ismerősöddel, aki mindig a legheherészősebb oldaladat csalogatja elő belőled, vagy keresd meg a magyar stand-up komikusok kiváló műsorait (a neten, a televízióban vagy a fellépéseken).
3. Vedd fel újra a kapcsolatot egy régi baráttal
Néha megszakad a kapcsolatunk egy-egy emberrel, aki valaha fontos szerepet töltött be az életünkben, legyen az rokon, barát vagy egy közeli mentor. Minél több idő telik el, annál kevésbé tudjuk rávenni magunkat arra, hogy felmelegítsük a viszonyokat, mivel attól félünk, hogy a másik rosszul fog reagálni kezdeményezésünkre. Ugyanakkor a kapcsolati megbánás a leggyakoribb kiváltó oka időskorban a „bárcsak máshogy alakult volna” érzésnek egy kutatás szerint, tehát érdemes lehet legalább megpróbálnunk a dolgot.
4. Találj magadnak motivációs mantrát
Ezt a keresést ne az interneten kezdd meg, mert tele van mérgezően pozitív szlogenekkel, hacsak nem egy szakember oldalán találsz rá arra a mantrára, amely megszólít. Még jobb, ha saját magadnak készítesz egyet. Ebben segíthetnek azok a megfogalmazások, amelyek elismerik tapasztalataink paradoxonjait. Például: „Szorongok, de fékezhetetlen vagyok”, „Kimerült vagyok, és mégis reziliens”, „Félek, de megállíthatatlan vagyok”, vagy „Fáradt vagyok, de emellett kitartó is”.
Ha eddig neked is nehézséget jelentetta reziliencia kiépítése, próbáld ki a kreatív mikrostratégiákat, hogy apránként felépíthesd a külső stresszorok elleni nagyszerű megküzdő stratégiád. Elvégre: sok kicsi sokra megy.
