politika 4 - Dívány

Otto von Bismarck, a Vaskancellár nem csupán a 19. század egyik legjelentősebb államférfija volt, igazi párbajhősnek számított, élete során huszonhárom alkalommal állt ki párbajozni, hogy megvédje saját jó hírét a különböző rágalmazásokkal szemben. Mégis megfutamodott, amikor – még porosz miniszterelnök korában – politikai ellenfele kolbászpárbajra hívta ki: de vajon mit jelentett egy ilyen összecsapás, és miért mondott nemet Bismarck?

A történelem menetét olykor véletlen összefüggések, szerencsés egybeesések alakítják: kevesen tudják például, hogy az Egyesült Államok első fekete elnökének megválasztásához jelentős mértékben járult hozzá a ’90-es évek egyik szexszimbóluma, a Star Trek: Voyager Hétkilencedét alakító Jeri Ryan és politikus férje magánéleti botránya.

Akár Zoomon tartjátok a karácsonyi vacsit, vagy akár tesztelteted koronavírusra a családot, mielőtt találkozol a rokonokkal, biztosan lesz némi ünnepi dráma – főleg, hogy májusban újabb országgyűlési választást tartanak.

Az egész világot megrázta a vietnámi buddhista szerzetes öngyilkosságát ábrázoló fénykép, melyen az elnyomás elleni tiltakozás jegyében saját magát felgyújtó férfi nyugodtan, meditálva ül a forgalmas utcán, miközben testét elemésztik a lángok. A döbbenetes felvétel Pulitzer-díjat hozott készítőjének, és alapjában befolyásolta a közvéleményt – de milyen történet áll a legendás fénykép hátterében?

Ma Magyarországon – de igaziból az egész világon – nagyon aktuális a kérdés. A pszichológia eredményei egyértelműen megjelennek a politikában, de pszichológusok politikai kiállása is borzolja egyesek kedélyeit. Mi az alapja a jelenségnek?

L. Frank Baum meseregénye, az Óz, a nagy varázsló 121 évvel ezelőtt került az olvasók kezébe. Népszerűsége azóta is töretlen, amit az 1939-ben megjelent Óz, a csodák csodája című musicalnek is köszönhet. No de miről van szó valójában, mit jelképez a boszorkány, és hogy jön ide az amerikai elnök?

Mi a közös Majkában, Gyurcsány Ferencben és Esterházy Péterben? Például az, hogy mindhármuktól szerepel egy-egy idézet Vida Kamilla első kötetének mottói között. A huszonnégy éves költő friss hang a kortárs irodalomban, kritikus és felforgatóan transzparens. A Konstruktív bizalmatlansági indítvány verseiben bemutatja, hogy a közéleti kérdések és a bibliai sztorik lazán megférnek a trashsel, a Földet benépesítő Berki Krisztiánokkal és Ambrus Attilákkal. A könyvben olyan világ tárul elénk, amelyben még Potter névre rendeljük a pizzát, de már nem hiszünk a hősökben. Csak nézzük az emelvényen Kossuth-nótát éneklő politikusokat. Klímaszorongunk, vakcinairigykedünk. Mi ad biztonságot a fifázáson kívül? És mit tegyünk, ha már a kiábrándulásból is kiábrándultunk?

Tetszik, vagy sem, a politika ma a mindennapjaink része. A legtöbben álmunkból felkeltve tudnánk sorolni közéletünk aktuális formálóinak nevét, pártállását és elszólásait, melyek kiapadhatatlan témaforrást jelentenek baráti, munkahelyi vagy családi beszélgetésekhez.

Miklósi Miraként ismerte meg az ország az Aranyéletből, azóta pedig leginkább arról híres, hogy elképesztő kitartással vette fel a harcot a műanyag szemét ellen. Döbrösi Laurával jó találkozni: nyitott, őszinte személyiség határozott véleménnyel és világlátással. SZFE-ügyről, kenderről, a lélegző őserdőkről, a pusztulásra ítélt jövőről, klímaszorongásról és a káosz közepette megtalált lelki békéről beszélgettünk.

A televíziós híradókat hagyományosan a jól öltözött, szépen és tárgyilagosan beszélő bemondók és a szigorú tényközlésre szorítkozó stílus jellemzi, az utóbbi években azonban egyre nagyobb teret nyert a hírek szórakoztató, humoros formában történő prezentálása. Amerikai tudósok most azt bizonyították, a fiatalabb generációk tagjaiban könnyebben megragad a hírműsorok tartalma, ha viccesen van előadva.

„A konkrétumokon meg szoktam lepődni, a trendeken nem” – válaszolja Spiró György, amikor aktuálpolitikai eseményekről kérdezem. A Kossuth- és József Attila-díjas írót inkább a múltat illetően érik meglepetések: amikor archívumokban kutakodik, és történészek cikkeit olvasgatja, csodálatos összefüggésekre bukkan. Mire jött rá legutóbb, amikor az idei Margó fesztiválon debütáló könyve, a Malaccal teljes éveink című esszékötet szövegein dolgozott? A szerzővel a ’60-as évekbeli Eötvös Kollégium pezsgő világáról beszélgettünk, amelynek gyakran elfeledett-elferdített története jelenünkről is sok mindent elmond.

Nem véletlenül születtek meg az anyósviccek: valahogy ki kell adni magunkból azt a feszültséget, amit párunk esetenként zsarnokoskodó, kritikus anyja kelt bennünk. Nekünk a kétezres években azonban már jó dolgunk van. A történelem során az anyósoknak a mainál sokkal nagyobb hatalom összpontosult a kezükben, és tényleg életeket tudtak tönkretenni, ha akartak.