A boldog békeidők színházának egyik legnépszerűbb alakja volt Küry Klára operettprimadonna. Ő testesítette meg a századelő szépségideálját: a férfiak rajongtak érte, gázsija pedig többet tett ki, mint a korszak összes primadonnájáé együttvéve.
A nyolcvanévesen is fergeteges táncprodukcióra képes primadonna egész életében tagadta, hogy kémkedett volna, halála után azonban titkosított dokumentumok kerültek nyilvánosságra.
A ceglédi születésű cukrászmester, Dékány Mihály meghódította Amerikát bonbonjaival, de az orosz cári család házi cukrászaként is dolgozott. A kalandos életű „bonbonkirály” neve mégis többnyire ismeretlennek számít napjainkban.
A magyar operett hungarikum, amelynek központi témája mindig a szerelem. Párizs, Bécs és London színházai is játszottak operettet, de ma ismert, ma játszott formáját, megerősítve a legnagyobb sikereket kiváltó táncos-komikus-szubrett-vonallal, a magyaroknak köszönhetően nyerte el. Kvízünkből megtudhatod, te mennyire ismered a magyar operett világát!
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhőse Fedák Sári, akinek a címben idézett életeseményei – a clickbait hagyományai szerint – nem függnek össze. Gyerekként, egy szembetegség következményeként kényszerült sötétben tölteni napjait, a fogadás pedig – egy anekdota szerint – arra vonatkozott, valóban abban a faluban él-e a híres színésznő, ahol az ÁVO tisztjei autójukkal áthajtottak.
Mai kattintásvadászat-paródiánk főhősei a magyar operett két legnagyobb alakja: Kálmán Imre és Lehár Ferenc.
Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alakításokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett? Pláne Latabár Kálmánba, aki nem volt ugyan veszettül jóképű, de humora és tehetsége ragyogó férfivá tette.
Történelmünk tele van színészlegendákkal, akik tragédiákkal tűzdelt életutuk ellenére zseniális alakításokkal örvendeztették meg a közönséget. Hát csoda, hogy mindenki beléjük szeretett?
HáNeszichát Cárdash - hirdette az Izraeli Opera bejáratánál a molinó az Operettszínház vendégjátékát.
Különböző korszakok Budapestről szóló dalai ezerarcú, szeretve gyűlölt nagyvárosról mesélnek.
Virágot Algernonnak a Játékszínben és az Operettben. Egy jó, egy nem.
Lévay Szilveszter és Michael Kunze musicalje merész ötlettel egy jól ismert, szomorú végű történetet csomagolt musicalköntösbe. A megvalósítás korrekt, de a siker nagyobb, mint az érdem.
