2025 februárjában is érkezik a 13. havi nyugdíj, azonban nem mindenkinek. Egyes nyugdíjasok nem lesznek rá jogosultak.
Másként számítják az ellátását azoknak, akik – elérve az öregségi nyugdíj korhatárukat – idén mennek nyugdíjba, és más azokra, akik már 2024-ben betöltik a 65. életévüket, de csak jövőre kezdik meg nyugdíjas éveiket. Döntésük jelentősen befolyásolja azt is, mennyi lesz az ellátás összege, vagyis mennyi pénzt kapnak.
Saját kérelmére szűnik meg az egyetlen hazai foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A hírt a Magyar Nemzeti Bank jelentette be.
Nem minden esetben érdemes a nyugdíjba vonulás feltételeinek teljesítése esetén azonnal igényelni az ellátást: összeszedtük, mely részletek lehetnek meghatározók ebből a szempontból.
A 65 éves korhatárt a legtöbben jól ismerik, azt viszont kevesebben tudják, hogy nem elég egyszerűen elérni azt. 20 év szolgálati idő kell a teljes öregségi nyugdíj megítéléséhez.
Aggályosnak tartja Farkas András azt a javaslatot, amely szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat ingatlancélokra is fel lehetne használni. A gazdaságösztönző intézkedés a nyugdíjszakértő szerint veszélybe sodorhatja a már így sem túl ígéretes jövővel rendelkező ellátási rendszert.
Amennyiben legalább 12 hónapnyi biztosítási időt szerzett valaki Ausztriában, akkor az Európai Unióban (EU) hatályos nyugdíjszámítási szabályok értelmében úgynevezett pro rata résznyugdíjra jogosult.
Akár az év végéig is szünetelhet azok nyugdíja, akik nem ismerik a korhatár előtti ellátás és az öregségi nyugdíj közötti fontos különbséget.
Javaslatcsomagot készített az OECD a magyar nyugdíjrendszer átalakításához.
Nyugdíjprémiumot abban az esetben fizet az állam, ha az ország GDP-je egy bizonyos mérték feletti. Mint kiderült, nem csak idén, valószínűleg jövőre sem éri majd el ezt a mértéket.
A nyugdíjszakértő szerint demográfiai okokból a következő években nem kell megemelni a nyugdíjkorhatárt, mivel a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon „fájdalmasan rövid” az uniós átlaghoz képest.
Egyre több a nyugdíjas, de egyre kevesebb az olyan aktív korú dolgozó, aki az időseknek nyújtott ellátásra fordítandó összeget kitermeli. Nemcsak emiatt kell világszinten igazítani a nyugdíjasokhoz való hozzáálláson, azonban a szakértő szerint a jelenlegi formájában nem maradhat az adórendszer sem.
