A korhatárt elérni kevés: ha nem dolgoztál ennyi évet, nem jár a nyugdíj

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A 65 éves korhatárt a legtöbben jól ismerik, azt viszont kevesebben tudják, hogy nem elég egyszerűen elérni azt. 20 év szolgálati idő kell a teljes öregségi nyugdíj megítéléséhez.

A fő szabály ugyanis így hangzik: betöltött 65 év és 20 év szolgálati idő esetén folyósítják ezt az ellátást. Ha valaki az utóbbi feltételnek ugyan nem felel meg, viszont van minimum 15 évnyi szolgálati ideje, akkor ő résznyugdíjra jogosult a HRportal cikke szerint.

Ez alól jelenleg van egy kivétel, de az sem a ledolgozott évek számában, hanem a korhatár betöltése előtti nyugdíjazásban nyújt segédkezet. A Nők40 adta lehetőséggel azok a nők élhetnek, akik 40 év jogosultsági idő után szeretnének még 65 éves kor alatt nyugdíjasokká válni. 

Nekik a 40 évbe beszámít a munka mellett az az idő is, amelyet gyermekneveléssel töltött időre folyósított ellátásban töltöttek.

A nyugdíjas éveknek több előfeltétele is van, melyeket teljesíteni kell
Fotó: FG Trade Latin / Getty Images Hungary

Emellett szolgálati idő alapját adja az ápolási díj vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama is, 1998 óta azonban a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokkal töltött évek már nem. A szakmunkás tanulói jogviszony és a katonai (polgári) szolgálat ideje azonban igen.

Aki a fentiek szerint a kormányhivataltól nyugdíj folyósítását igényli, az 60 napon belül született határozatot követő 13 nap után meg is kapja első járandóságot.

A nyugdíjban töltött évek száma csökkenhet

Jelenleg ez a rendszer működik, azonban nemrég az OECD javaslatait is megismerhettük arról, hogyan kellene azt megváltoztatni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának érdekében – ebben a dokumentumban szerepel a Nők40 megváltoztatása több szolgálati év beiktatásával vagy alsó korhatár bevezetésével, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár emelése is felmerül, 2070-re egészen 69 évre.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?