Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Másként számítják az ellátását azoknak, akik – elérve az öregségi nyugdíj korhatárukat – idén mennek nyugdíjba, és más azokra, akik már 2024-ben betöltik a 65. életévüket, de csak jövőre kezdik meg nyugdíjas éveiket. Döntésük jelentősen befolyásolja azt is, mennyi lesz az ellátás összege, vagyis mennyi pénzt kapnak.
Az 1959-ben születettek számára fontos év 2024, miután idén töltik be 65. életévüket, amely nem mást jelent, minthogy a jelenlegi szabályok szerint elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása azonban ennél még több tényezőtől függ, ezért fontos alaposan mérlegelni a lehetőségeket – hívja fel a figyelmet az Adó Online.
Ez is befolyásolja a nyugdíj összegét
A nyugdíj összegét egyfelől jelentősen befolyásolja az, hogy az ellátás megállapítása melyik évben történik. Ha valaki például 2024-ben dönt a nyugdíjba vonulás mellett, akkor a neki járó összeg kiszámítása a 2024. évi szabályok szerint történik, és
már 2025-ben részesülni fog az éves januári nyugdíjemelésben.
Ezzel szemben, ha a nyugdíj igénylését 2025-re halasztja, akkor az újabb szabályok alapján kapja meg a nyugdíjat, és az első nyugdíjemelésre csak 2026-ban kerül sor.
Ugyanez vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
Hasznos emellett azt is tudni, hogy a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló kereseti adatok korrekciójához – valorizáció – jövőre új szorzószámokat határoznak meg, amelyek az országos nettó átlagkereset növekedését veszik figyelembe. Ezek a szorzószámok jelentős hatással lehetnek a nyugdíj összegére, ám az adott év valorizációs szorzószámát márciusban teszik közzé, így azt előre nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi lesz a nyugdíj összege.
Érdemes halasztani, vagy sem?
A lap szerint több előnnyel is járthat a nyugdíjigénylés halasztása. Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozik, minden megszerzett 30 nap szolgálati idő után 0,5 százalékkal növeli ellátásának összegét. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki
az 1959-ben születettek közül a 65. születésnapja után egy évig még nem igényel nyugdíjat, 6 százalékkal magasabb ellátásra lesz jogosult.
Emellett lehetőség van nyugdíjrögzítésre is, amely azt jelenti, hogy bár valaki tovább dolgozik a korhatár betöltése után, kérheti nyugdíja megállapítását, de folyósítást csak későbbi időponttól igényel.
