Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nők korai nyugdíjazásának jelenlegi rendszerével nem mindenki jár jól.
Abban az esetben, ha nem rendelkezik valaki az öregségi nyugdíjhoz szükséges, 20 évnyi munkaviszonnyal, öregségi résznyugdíjat igényelhet.
Fontos kormányrendelet-tervezet látott napvilágot: tartalmazza az idei valorizációs szorzószámokat, ami az aktív évek keresete mellett nagymértékben meghatározza az öregségi nyugdíj összegét.
Jövőre is számíthatnak a nyugdíjasok a 13. havi juttatásukra a kormány Európai Uniónak benyújtott 2025-ös költségvetési terve szerint.
Másként számítják az ellátását azoknak, akik – elérve az öregségi nyugdíj korhatárukat – idén mennek nyugdíjba, és más azokra, akik már 2024-ben betöltik a 65. életévüket, de csak jövőre kezdik meg nyugdíjas éveiket. Döntésük jelentősen befolyásolja azt is, mennyi lesz az ellátás összege, vagyis mennyi pénzt kapnak.
Nem minden esetben érdemes a nyugdíjba vonulás feltételeinek teljesítése esetén azonnal igényelni az ellátást: összeszedtük, mely részletek lehetnek meghatározók ebből a szempontból.
Van, aki azt hangoztatja, a mai harmincasok és negyvenesek nem számíthatnak nyugdíjra. Az állítás önmagában nem igaz, de az valószínű, hogy megélhetésre nem lesz elég az az összeg, amit majd nyugdíjként kaphatunk.
A törvény szerint a közszolgálati típusú jogviszonyokban dolgozó nyugdíjasokat megillető illetmény és a nyugdíj egyidejűleg nem vehető föl, vagyis az érintett személy nyugdíja a közszolgálati típusú jogviszony tartama alatt szünetel.
Nem minden eseten minősül szolgálati időnek az öregségi nyugdíjnál a felsőfokú tanulmányok időtartama. Több tényezőtől is függ, hogyan számolják bele.
