Miért utánozza a papagáj az emberi beszédet?
Egyes papagájfajok remekül tudnak utánozni mindenféle hangot. De vajon mi célt szolgál ez a ritka menő tulajdonság? A természet csodái legújabb részében ennek jártunk utána.
Egyes papagájfajok remekül tudnak utánozni mindenféle hangot. De vajon mi célt szolgál ez a ritka menő tulajdonság? A természet csodái legújabb részében ennek jártunk utána.
Még ha nem is nagyon értjük a nyelvet, akkor is érdemes belehallgatni a filmekbe az eredeti nyelvükön: sokat hozzáad az élvezethez, ha kedvenc színészünket nem egy jól ismert magyar hangon halljuk megszólalni, hanem a sajátján. Emellett, ha kitartóak és egy kicsit tudatosak vagyunk, akkor segít a nyelvtanulásban is – mutatjuk, hogyan.
A világon ma beszélt kb. hétezer nyelv mintegy negyven százalékát a kihalás fenyegeti. Mit lehet tenni a folyamat visszafordításáért?
A nyelvünk nem a legerősebb izmunk, ám az állóképessége kirívó. Mi mindenre használjuk a nyelvünket, és honnan tudjuk, hogy jól teljesít-e? Most megtudhatod.
A pszichológiában máig problémát jelent, hogy a kutatások jelentős része nyugati, iparosodott, gazdag, demokratikus országokban élő egyetemistákat vizsgál, majd az így kapott eredményekből von le következtetéseket a bolygó egész humán lakosságára nézve. Ez a saját nézőpontot meghaladni képtelen, túláltalánosító tendencia azonban elmossa a kultúrák közti különbségeket – holott a valóságban azok a legalapvetőbb szinteken határoznak meg minket.
2019 szeptemberében írtam egy cikket a cyberloafingról. Örültem, hogy olyan munkám van, ahol nem kell kiejteni a szavakat. Fél évvel korábban a Pinna-illúzió terminust is csak az URL-ben mertem feltüntetni (feltalálójáról nevezték el az optikai csalódást). A cyberloafingos tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek naponta közel két órát neteznek a munkahelyükön magáncélból: csetelgetnek, cicás videókat néznek, régi ismerősöket csekkolnak. Híreket is olvasnak persze, de legtöbbször csak a címeket. Erről az a régi legyezős játék jutott az eszembe.
Eszperente kvízünkben ország- és városneveket keresünk. Nézzük, 10 kérdésből te mennyire tudod a helyes választ!
Balcsi, Balaton, magyar tenger, „a Tó”, ahányan vagyunk, annyiféleképpen szeretjük hívni – no meg persze fürdeni benne. De miért nem nevezzük Pelsónak, ami a római neve?
Biztos neked is sok fejtörést okozott a suliban, amikor németórára készülve próbáltad bemagolni a der, die, das névelőket. Ádázul kerested benne a logikát, aztán hol megtaláltad, hol nem. Ráadásul a nyelvtani nem a melléknevek és az igék ragozására is vonatkozik. Te is furcsának találtad, hogy az élettelen tárgyakat és az elvont fogalmakat is nemmel ruházzák fel? Hogyan befolyásolja az emberek világlátását, ha azok a szavak, amelyek segítségével gondolkodni képesek, ezen a felosztáson alapulnak?
A magyarok általában szinkronos vetítésekre ülnek be a moziba. Ennek ellenére azonban időről időre felmerül a kérdés, hogy nem járnánk-e jobban, ha feliratosan néznénk meg a külföldi filmeket.
Unod a hagyományos nyelvtanulást? Folyamatosan a nyelvtant és az új szavakat biflázod, mégsem jutsz előre? Mutatunk néhány szokatlan, de működő módszert, amik segíthetnek.
Naphosszat ülök egy színtelen, szagtalan képernyő előtt, miközben dolgozom. Amikor eljutok kirándulni, és egyszer csak színeivel, illataival körülvesz az erdő, sokszor szavaim sincsenek az élmény leírására. Mennyire határozza meg az életmódunk, a kultúránk a szókincsünket és azt, hogy mit érzékelünk a világból? Egy húsz nyelvet vizsgáló kutatásból kiderül.