Maga a tó 10-12 ezer évvel ezelőtt alakult ki. A római hódítás előtt kelta népek laktak a környékén, ők nevezték el Pelsónak. Amikor az ókori rómaiak a partjára vetődtek, átvették a kelták által használt megnevezést, így a tavat sokáig Lacus Pelsóként, azaz a szavak jelentése szerint Sekély Tóként emlegették.
A szlávoknak köszönhetjük az új nevet
Eötvös Károly leírásából az is kiderül, hogy a 6-8. század körül a területre érkező avarok szintén Pelsóként emlegették a vizet. Ám az avarokkal érkező szláv szolgák új nevet adtak a valóban nádasokkal, szigetekkel, lápos területekkel tarkított tónak, ez volt a Blatto, ami egyszerűen mocsarat jelent. Ebből a szóból alakult ki szép lassan a Blatno, a Bolotin, a Balotin, a Balatin, később a Balaton elnevezés, a szláv népeket magukba olvasztó magyarok pedig megtartották ezt. Így emlegetik tavunkat a külföldiek is, kivéve a németeket, akik lapos tónak, azaz Plattensee-nek nevezik.
A magyar nyelv első összefüggő emlékét őrző iratban ott a Balaton
A tó eredeti latin nevének változatát, a Pelsoist olvassuk egy ravennai geográfus levelében időszámításunk szerint 700-ból, ám az 1055-ben keletkezett Tihanyi alapítólevélben már Balatonként emlegetik. Az I. András király által kiállíttatott iratban Miklós püspök szavaival adják vissza azoknak a birtokoknak a neveit, amelyeket a monostornak adományoztak. A szöveg alapvetően latinul van, ám a lefordíthatatlan magyar szavakat eredetiben jegyezték le, így kerülhetett az irat az első magyar nyelvemlékek közé. Az 58 magyar szó között pedig ott találjuk a Balatont, akkor még Balatinként.
Miért pont Velencei-tó?
Hasonlóan izgalmas utánanézni annak, hogy második legnépszerűbb tavunk, a Velencei-tó vajon honnan kapta a nevét. Nos, a név a mellette elhelyezkedő Velence nevű település nevéből származik, amely fontos helységként helyezkedett el a Buda és az Adriai-tenger közti fő kereskedelmi út egyik állomásaként. S hogy miért hívják úgy, mint az olasz Velencét? Valószínűleg azok a Velencéből ide érkezett olasz építészek nevezték el, akik székesfehérvári épületeken dolgoztak. Egy másik elmélet szerint a halászok egyik ősi, velenceként emlegetett, a szél állását jelző zászlajáról kapta a nevét a település, majd a tó is.
A cikk az ajánló után folytatódik
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Minden tó fertő volt
Hazánk második legnagyobb tava, a Fertő tó neve azért is érdekes, mert a fertő egyszerűen egy mocsaras, vizes területet jelölő magyar szó, amelyet annak idején minden egyes tóra (azaz a Balatonra és a Velencei-tóra is) könnyen alkalmaztak. A Fertő tó az egyedüli nagy kiterjedésű vízfelület, ami nem kapott másik nevet, az egyszerű népies elnevezésből tulajdonnév lett. A tatárjárás után betelepített németek ugyan megpróbálkoztak a Neusiedel (a neu újat jelent, a siedel pedig letelepülést) név meghonosításával, de nem jártak sikerrel.
