Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.
Az allergia az immunrendszer téves és túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egyébként nem veszélyesek. Ilyen lehet például a pollen, a poratka, az állatszőr vagy bizonyos ételek. Normál esetben az immunrendszer a vírusok és a baktériumok ellen védi a testet, allergia esetén viszont „félreérti” a helyzetet, és ártalmatlan anyagokra is reagál. Ilyenkor hisztamin (gyulladásos tüneteket kiváltó anyag) szabadul fel, ami a panaszok nagy részéért felel.
Nem érdemes halogatni az orvosi kezelést
Az allergiák kialakulása általában több tényező együttállásából következik. Nagy szerepe van az öröklődésnek, vagyis, ha a családban már előfordult allergia, asztma vagy szénanátha, akkor nagyobb eséllyel jelentkezik a gyerekeknél is. Emellett fontos az is, hogy a kisgyermekek immunrendszere még fejlődésben van, ezért könnyebben „téveszt”.
A környezeti hatások, például a városi levegő, a megváltozott étrend és az is, hogy a hajlamosak vagyunk mindent fertőtleníteni, vagyis a gyerekek kevesebb természetes kórokozóval találkoznak, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az allergiák egyre gyakoribbá válnak.
Így ismerheted föl az allergiát
A tünetek életkoronként eltérhetnek. Csecsemőknél gyakori a bőrprobléma, emésztési panaszok, attól is függően, hogy milyen típusú allergiáról van szó.
Kisgyermekkorban gyakori a tej-, tojás- vagy mogyoróallergia, amelyek bőrtüneteket, hasi panaszokat vagy akár légúti tüneteket is okozhatnak. Később, iskoláskorban gyakrabban jelenik meg a pollenallergia (szénanátha), ami tüsszögéssel, orrfolyással és szemviszketéssel jár, illetve a poratka-allergia, amely tartós orrdugulást és köhögést is okozhat, és sajnos asztma is kialakulhat a következtében.
A legsúlyosabb allergiás reakció az anafilaxia, amely gyorsan romló állapotot eredményez: a légutak megduzzadhatnak, leeshet a vérnyomás, és a gyermek akár fulladhat is. Ez sürgősségi állapot, ami azonnali orvosi ellátást igényel.
A tünetek egyébként roppant változatosak lehetnek. A bőrön jelentkezhet viszketés, kiütés vagy ekcéma, megjelenhet orrdugulás, tüsszögés, köhögés vagy nehézlégzés, és emésztőrendszeri panaszok is előfordulhatnak: hasi fájdalom, hányás vagy hasmenés. Ezek lehetnek enyhék, de néha hirtelen súlyossá is válhatnak.
Mit lehet tenni ellene?
A kezelés legfontosabb része az, hogy a kiváltó anyagot lehetőség szerint elkerüljük. Emellett gyógyszerek is segíthetnek: az antihisztaminok a tüneteket csökkentik, az inhalációs szteroidok a légúti gyulladást enyhítik, de ezek alkalmazásáról szakember kell, hogy döntsön.
Sok esetben az is megfigyelhető, hogy bizonyos gyermekkori ételallergiák idővel enyhülnek vagy eltűnnek, ahogy az immunrendszer „megtanulja”, hogy az adott anyag nem veszélyes. A modern kutatások azt is hangsúlyozzák, hogy a túl steril környezet kerülése, és a napjainkban jellemző túlféltés végső soron többet árthat, mint amennyit használ.
Mindenképpen kell az orvos?
Az allergia hétköznapi dolognak tűnhet, ráadásul a gyerekek egyébként is sokszor betegek. Ezért sokan nem fordulnak orvoshoz, még akkor sem, ha érzékelik a tüneteket, mivel nem gondolják azt szükségesnek. Csakhogy az allergia kezeletlen esetben súlyosbodhat, sőt akár más, komolyabb betegségeket is eredményezhet.
Dr. Madarasi Anna PhD, a Budai Egészségközpont tüdőgyógyász, allergológus szakorvosa szerint szükség van az orvos segítségére ahhoz, hogy a megfelelő, hatékony kezelést megkaphassák a gyerekek. „Allergiás tünet észlelésekor, legyen az légúti, bőr- vagy táplálékallergia, mindig a házi gyermekorvost kell elsőként felkeresni. Ő megfelelő kezelést tud előírni, ami két okból fontos: egyrészt azonnali segítséget nyújt, – nem kell megvárni, amíg eljut a beteg speciális szakrendelésre – másrészt
fel tudja mérni, hogy az adott problémával mennyire sürgős allergológus felkeresése”
– mondta a szakember. Hozzátette: „előbb-utóbb minden allergiás tünetben szenvedő gyermekkel érdemes felkeresni az allergológust a pontos diagnózis, a kiváltó ok objektív feltárása, a tartós terápia beállítása, a várható prognózis megbeszélése miatt”.
A hatékony kezelés ellenére is előfordulhat, hogy a kezdeti allergia asztmát vált ki a gyerekeknél. A tünetek azonban ilyenkor kissé eltérnek a „megszokott” allergiás reakcióktól, vagyis, ha figyelünk, ki tudjuk szűrni őket, és időben orvoshoz tudunk fordulni.
„Abban az esetben, ha a szénanáthás tünetek mellett új panaszok is megjelennek, az arra utalhat, hogy az allergia már nemcsak orrdugulást okoz, hanem a szervezet más részeire is hatással van. Ilyen figyelmeztető jel lehet, ha a gyermek alvása nyugtalanabbá válik, és nappal fáradékonyabb, mint korábban, ami gyakran a tartós orrdugulás és a rosszabb légzés következménye.
Aggasztó tünet, ha a nehézlégzés már nem kizárólag az eldugult orr miatt jelentkezik, hanem az alsó légutak is érintettek.
– hívta fel a figyelmet dr. Madarasi Anna, majd így folytatta: ilyenkor a gyermek a korábbinál kevésbé bírja a fizikai terhelést, például a lépcsőzést, az emelkedőn való haladást vagy a futást. Gyakran előfordulhat kellemetlen, nyomó jellegű mellkasi érzés is, amit a gyerekek sokszor úgy írnak le: mintha valaki ülne a mellkasomon”.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Akadnak azonban további tünetek, amelyek arra utalhatnak, hogy komolyabb problémáról van szó. „A légzés is megváltozhat: szaporábbá válhat, kilégzéskor sípoló hang jelentkezhet, ami a szűkebb légutak jele. Súlyosabb esetben nehézlégzés alakulhat ki, amelynek látható jelei is vannak. Ilyenkor az orrlyukak belégzéskor kitágulnak (orrszárnyi légzés), a szegycsont feletti területnél a bőr behúzódik, és a bordák közötti izmok is látványosan besüllyednek minden egyes légvételkor. Ezek a jelek arra utalnak, hogy a szervezet fokozott erőfeszítéssel próbál levegőhöz jutni, ami mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel” – fejtette ki a szakértő.
Allergiát nemcsak pollen, hanem csípés is kiválthat: darázsé, méhé vagy akár kullancsé.
