Egy magával ragadó társasjáték. Egy zseniális novella. Egy induló YouTube-csatorna. Sorozatunkban elmondjuk, hogy milyen hétköznapi apróságok tettek minket boldoggá a héten.
Koronavírus ide vagy oda, szerencsére idén is annyi csodás mű jelent meg, hogy tényleg csak a kapacitásaink szabtak határt a könyves interjúk elkészítésének. Ez a lista is eredetileg ötelemesnek indult, de túlságosan fájt a szívünk, úgyhogy addig-addig bővítgettük, míg végül tizenkét kötetre nem duzzadt.
Míg a Törésteszt a harag könyve volt, addig a Szabadulógyakorlat elsősorban a szerelemről és a halálról szól. Szabó T. Anna 45 új novellában, felkavaró szenzualitással ír az emberben dúló gyönyörű és iszonyú erőkről, a vágyról, az eksztázisról, a nemritkán gonoszságig lemenő indulatokról. Hova lehet menekülni az elnyomás és az önelnyomás elől? Milyen kitörési pontok vannak a tehetetlenségből? Mágikus gesztusokról, boszorkányságról és a szöveg átizzításának veszélyeiről beszélgettünk az íróval, aki azt is elárulta, mi az, amiről sohasem szabad tudnia, miközben dolgozik.
Szívbemarkolóan hiteles írás a nők elleni erőszakról.
„Manapság elég kitenned egy régi képet a tóról, és rögtön dőlnek a lájkok” – mondja Kiss Noémi író, akinek nemrég jelent meg Balaton című könyve a Magvetőnél. Ám a kötetben szereplő 14 novella nem áll meg a mindannyiunk számára ismerős retró elemek felvonultatásánál. Persze megkapjuk a mólót, a lángost, a pulóverpiacot, a SZOT-üdülőt, az NDK-s strandolókat. De kapunk valami egészen mást is: a ’80-as évek összetett korrajzát, rendszerkritikát és diverz szereplőket – a szocializmusban tönkremenő felnőtteket, akik csak a legritkább esetekben tudnak ott lenni a gyerekeiknek.
Okosvibrátorok, arcmozgató applikációk, kétértelmű emotikonok. Hogyan hat az életünkre a dinamikus fejlődésben lévő technológia? Elidegenít, vagy inkább közelebb hoz minket egymáshoz? Ezeket a kérdéseket járja körül Mécs Anna második, Kapcsolati hiba című ötletgazdag novelláskötete, amely sosem lehetne ennél aktuálisabb. A könyv klasszikus újításairól beszélgettünk a Margó-díjas szerzővel, aki azt is elárulta, hogyan kerülte el, hogy ő legyen a lány, aki felnövéstörténetekről ír.
A június 3-án kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon mutatja be első novelláskötetét a költészetéről, színdarabfordításairól és nyelvészeti munkásságáról ismert Nádasdy Ádám. A szakállas Neptun főhősei egytől egyig meleg férfiak: teljesen átlagos emberek, akik az előítéletek miatt mégis rendkívüli helyzetekben találják magukat. Hogyan boldogulnak a ’60-as, ’70-es, ’80-as években, amikor gyakran „csak egy villanásnyi szájösszeérintés lehet a csók, előrehajolva, mintha egymás cipőfűzőjét akarnák megkötni”? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elárulta, hogy a direkt pátosz helyett miért a humor és a sok párbeszéd jellemző a szövegeire.
Nem lehet akármikor az udvaron tenni-venni. Hiába rügyeznek odakint a fák, hiába van először jó idő a téli hónapok után. „Nagypénteken nem illik kertészkedni.” Mit szólnának a szomszédok? Ez a családjában elhangzott mondat ihlette Czakó Zsófia bemutatkozó prózakötetének címét. A szerzővel narancslés hittanórákról, árnyékokból összeálló orosz tankokról és félig ismert nagyszülőkről beszélgettünk, no meg a jó öreg megfelelési kényszerről, amit, hiába nő fel közben, akkor sem képes a szülővárosában hagyni az ember.
Hazai vagy külföldi, novella vagy regény? Mi ezeket a könyveket szerezzük be a könyvfesztiválon.
A romantikus regények torzítják a nők szerelemről és szexualitásról alkotott elképzeléseit, a rózsaszín ködfelhőben túlbuzog bennük a romantika, a szerelmet pedig túlmisztifikálják – állítják cambridge-i pszichológusok. A szerelmes sorok a románc egy ideális változatát kínálják, ami miatt sokan elkezdik rosszul érezni magukat, az egyáltalán nem tökéletes párkapcsolatukban, merész döntéseket hoznak, és gyakran féktelen szexuális kalandokba bocsátkoznak - ezzel indokolják a kutatok állítását a My Health News Daily hasábjain. De vajon tényleg ekkora erővel bírnak ezek az írások? Fiatal nőket kérdeztünk.
„Vajon én eszményi nő vagyok? Milyen a tökéletes nő? Jézusom, micsoda hülyeségre pazaroltam az életemből több mint tíz évet. Tökéletes ember? Mihez képest? Két tökéletlen ember illeszkedhet tökéletesen egymáshoz, de a tökéletesnek nincsen szüksége párra.” Szöllősi Györgyi a Terézanyuságom története pályázatra megírta, számára milyen az ideális férfi. Írása eredeti címe: A tökéletes férfi.
Rácz Zsuzsa Terézanyuságom története című novellapályázatának nyertesei közt, találunk a munkába visszatérni vágyó háromgyerekes anyát, a férje betegségével küzdő feleséget, és társfüggő nőt is.
