Van valami a randevúzásban, ami az egész élményt stresszessé teszi. Találkozol valakivel, akit jó esetben megkedvelsz, randizgatni jártok, flörtölgettek, és keresztbe tett ujjakkal szorítasz magadnak, hogy ő legyen az igazi, legalábbis egy ideig.
Egyenesen sokkolta a világot, amikor 2016-ban az akkor még kevés politikai tapasztalattal bíró és meglehetősen ellenszenves viselkedésű Donald Trumpot megválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Sokan azt hitték, az indulása csak rossz vicc, nem kell komolyan venni… aztán mégis győzedelmeskedett. Bár 2020-ban alulmaradt Joe Bidennel szemben, igazából a korábbinál még több szavazatot szerzett. Mi lehet a titka? Egy friss kutatásban arra voltak kíváncsiak a tudósok, milyen személyiségtényezők magyarázhatják, hogy ennyien bíznak Trumpban.
Sokkal több rossz szülő van, mint gyerek, sőt alapvetően a rossz nevelési stratégiák azok, amelyek károsíthatják a felnövő generációkat. Nagyon fontos, hogy a szülők maguk vágyjanak a fejlődésre és megértsék, mire van szükség a megfelelő neveléshez. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy olykor az anyának és az apának is szüksége lehet védelemre.
Ne viccelj, nem mondott neked senki ilyet. Túl érzékeny vagy. Túlreagálod a dolgokat. Ha valakitől rendszeresen hallja ezeket, vagy ezekhez hasonlókat, lehetséges, hogy ön is ennek a nárcisztikusok és a pszichopaták által gyakran használt manipulációnak az áldozata. A gaslighting pszichológiája.
A gaslighting egy olyan manipulatív viselkedés, aminek során valaki valótlan dolgokat kezd elhitetni egy másik személlyel, és addig bizonygatja ezeket, míg a másik el nem kezd kételkedni önmagában, a saját valóságában.
Van, akinek nincs nagyobb félelme annál, mint ha baleknek nézik vagy elhangzik vele kapcsolatban a szó: lúzer. Cikkünkben pszichológus szakértőink gondolkodnak el azon, hogy meddig érdemes rendesnek lenni, és hol van az a pont, amikor már inkább a balek a helyes szó. Van-e ilyen egyáltalán?
„Történelmünk során az emberiség sikeresen hozott létre közösen törvényeket óceánjaink, háborúink és még a minket körülvevő világűr vonatkozásában is. Jelen állás szerint ilyen nem történt az internet, a globális közbeszéd és az MI kapcsán” – írja Tilesch György és Omar Hatamleh nemrég megjelent Mesterség és intelligencia című könyvében. Miért baj, hogy ellenőrizetlenül terjednek azok a technológiák, amelyek már ma is meghatározzák az életünket? Miért nem léteznek a klímapártokhoz hasonló mesterségesintelligencia-pártok? Mi lenne az a társadalmi vízió, amelyet képviselhetnének? Dr. Tilesch György globális MI-szakértővel, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnökével beszélgettünk.
A kapcsolat kezdeti szakaszában hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni bizonyos jeleket. Olyan jeleket is, amik sokkal többről árulkodnak, mint elsőre gondolnánk.
A mai fiatalok már nagyon hamar felkerülnek az online közösségi oldalakra, a kisgyerekek pedig kellő magabiztossággal kezelik a videómegosztó platformokat. Egy olyan világba engedünk számukra belépést, amit mi sem ismerünk valójában, és éppen ezért kontrollálni sem tudjuk az ő védelmük érdekében.
Az üzleteknek megvannak a maguk trükkjei, amikkel manipulálhatnak bennünket: eláruljuk, mikre nem árt odafigyelni.
A gaslighting kifejlett, durván alkalmazott formájában az egyik legkegyetlenebb érzelmi bántalmazási mód. Ugyanakkor ez is apró dolgokkal, kis szófordulatokkal, a normálisba még teljesen beleférő viszonyulásokkal indul. Ha észrevesszük, hogy mik a gaslighting felé vezető kommunikáció első jelei, könnyebben megállíthatjuk a dolgot. Mindkét oldalon.
Hiszel az örökké tartó barátságban, de érzed, hogy valami már nem a régi köztetek? Ezek a szempontok segítenek tisztábban látni.
