Magyarország felett több mint 900 éven keresztül királyok uralkodtak – de vajon mennyire vagy képben az egykori koronás fők alakjával és tetteivel? Kvízünkben próbára teheted, mennyire ismered a magyar királyokat, Szent Istvántól Habsburg IV. Károlyig.
Sokáig a nemzeti jövedelmet és teljesítményt mérő GDP-t használták viszonyítási alapként a kutatók arra, hogy egy ország mennyire sikeres, és az ott élők mennyire boldogok. Ám amikor megszületett a bruttó nemzeti boldogság mint a jóllét új mutatója, kiderült, hogy a pénz nem boldogít. De ha nem a pénz tesz boldoggá, akkor vajon mi?
A történelem viszontagságai során a magyar államiságot jelképező Szent Korona rengeteg kalandos ügybe keveredett, volt, amikor ellopták, máskor az út szélén porosodott, de Amerikában is „vendégeskedett” évtizedeken keresztül. Az uralkodói fejfedő egyik legkülönösebb kálváriáját az 1848–49-es szabadságharc bukását követően élte át, amikor a menekülő magyar miniszterelnök a koronázási jelvényekkel együtt a föld alá temette, ahol éveken át raboskodott, mígnem a Habsburgok a nyomára leltek.
Bár ma már kevésszer kell útlevél ahhoz, hogy átlépjük országunk határain, és lepedőnyi papírtérképet sem hajtogatunk a kocsiban, hogy biztosan odataláljunk a határátkelő helyre, azért még nem árt tudni, honnan hová jutunk.
Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.
A világ megismerése ott kezdődik el, amikor elkezdjük felfedezni legszűkebb hazánkat: a települést, ahol élünk, az országot, amely a szülőföldünk. Magyarország nem sok világraszóló leggel büszkélkedhet, mégis vannak olyan különlegességei, amelyektől garantáltan eláll a lélegzetünk. Te fel tudnál sorolni ezek közül legalább hármat?
Korábban a Műegyetem alsó rakpartjának hívtuk, azonban új névadókat kapott ez az útszakasz. Zavarba ejtően keveset tudunk Valdemar és Nina Langletről, erről a svéd nyelvész- és diplomatapárról. Pedig ők voltak a legnagyobb magyarországi embermentők a második világháború során.
A vasárnapi ebéd jolly jokere a rántott hús, a lecsó vagy éppen a palacsinta. Bár rendkívül büszkék vagyunk ezekre a jó magyaros fogásokra, egyikük sem klasszikus ősmagyar étel, hanem hozzánk is a környező országokból érkeztek.
Akik Magyarország területén képzelték el idén a síelést, azoknak nem tartogatott túl sok jót eddig a szezon. Mátraszentistván után azonban ma Eplény is újra megnyitotta kapuit: erre számíts a magyar terepeken.
1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy első emberként jutott el a világűrbe, ezzel egy csapásra a Szovjetunió globális szupersztárja lett: a jóképű, mosolygós űrhajóssal mindenki találkozni szeretett volna, köztük mi, magyarok is. A nagy eseményre alig több mint négy hónapot kellett várni: a világűr meghódítóját augusztusban több százezres fellelkesült tömeg fogadta Budapesten és az ország más pontjain is.
Jól ismered hazánk településeit? Azt is tudod, melyik magyar városban milyen híres szobor található? Kvízünkben próbára teheted földrajzi és kulturális ismereteidet! Hajrá!
Elek-Li Lucy óvodásként érkezett Magyarországra, hamarosan azonban már folyékonyan beszélt magyarul, és nagyon jól beilleszkedett az új kultúrába – annyira, hogy nemcsak életét alapozta meg itt, de családot is egy magyar férfival alapított. A kilencvenes években nagyon sok kínai család érkezett hazánkba úgy, ahogyan ő és szülei, sokan küzdöttek meg a beilleszkedéssel – Lucy elmesélte nekünk történetét.
