A Balaton türkizkékje és a levendula lilája harsányzöld domboldalakon olvad festményeket idéző egységgé: a mediterrán hangulatú Tihany és környéke Magyarország egyik csodahelye, ahová a közelgő levendulafesztivál miatt is érdemes ellátogatni.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A portugáliai börtönökben jobb körülmények között vannak a fogvatartottak. Az egész jobban hasonlít egy bentlakásos intézményre, ahol rácsok helyett ajtók vannak, és külön iskola, illetve munkahely várja a rabokat. Ötéves korukig még a gyerekek is ott lehetnek édesanyjukkal.
Teleki Pál a magyar történelem legtragikusabb sorsú miniszterelnöke, aki két súlyos politikai válsághelyzet közepén, 1920–21-ben és 1939–41-ben töltötte be a kormányfői posztot, végül külpolitikailag teljesen sarokba szorítva ért véget élete. A politikus édesanyjával és feleségével is rendkívül szoros érzelmi viszonyt ápolt, részben ez is okozhatta tragikus halálát.
Meggyőződésem, hogy sokkal egyszerűbb, letisztultabb és stresszmentesebb lenne az életünk, az egymáshoz való kapcsolódásunk, ha néhány holland szokást mi, magyarok is beiktatnánk az életünkbe. Bettivel csaknem tíz éve találkoztunk utoljára, azóta jó messzire, Hollandiába sodorta az élet, ahol köszöni szépen, nagyon jól érzi magát. Hogy miért? Ő maga mesélte el.
Magyarország felett több mint 900 éven keresztül királyok uralkodtak – de vajon mennyire vagy képben az egykori koronás fők alakjával és tetteivel? Kvízünkben próbára teheted, mennyire ismered a magyar királyokat, Szent Istvántól Habsburg IV. Károlyig.
Sokáig a nemzeti jövedelmet és teljesítményt mérő GDP-t használták viszonyítási alapként a kutatók arra, hogy egy ország mennyire sikeres, és az ott élők mennyire boldogok. Ám amikor megszületett a bruttó nemzeti boldogság mint a jóllét új mutatója, kiderült, hogy a pénz nem boldogít. De ha nem a pénz tesz boldoggá, akkor vajon mi?
A történelem viszontagságai során a magyar államiságot jelképező Szent Korona rengeteg kalandos ügybe keveredett, volt, amikor ellopták, máskor az út szélén porosodott, de Amerikában is „vendégeskedett” évtizedeken keresztül. Az uralkodói fejfedő egyik legkülönösebb kálváriáját az 1848–49-es szabadságharc bukását követően élte át, amikor a menekülő magyar miniszterelnök a koronázási jelvényekkel együtt a föld alá temette, ahol éveken át raboskodott, mígnem a Habsburgok a nyomára leltek.
Bár ma már kevésszer kell útlevél ahhoz, hogy átlépjük országunk határain, és lepedőnyi papírtérképet sem hajtogatunk a kocsiban, hogy biztosan odataláljunk a határátkelő helyre, azért még nem árt tudni, honnan hová jutunk.
Március 15-e alkalmával a magyarok jelentős része piros-fehér-zöld kokárdát tűz a ruhájára, hogy megemlékezzen az 1848-as forradalom hőseiről és eseményeiről – de vajon honnét ered a hazafias jelkép, mit szimbolizál, hogyan került be a magyar köztudatba, és jól vagy rosszul készítjük azt? Ennek jártunk utána.
A világ megismerése ott kezdődik el, amikor elkezdjük felfedezni legszűkebb hazánkat: a települést, ahol élünk, az országot, amely a szülőföldünk. Magyarország nem sok világraszóló leggel büszkélkedhet, mégis vannak olyan különlegességei, amelyektől garantáltan eláll a lélegzetünk. Te fel tudnál sorolni ezek közül legalább hármat?
Korábban a Műegyetem alsó rakpartjának hívtuk, azonban új névadókat kapott ez az útszakasz. Zavarba ejtően keveset tudunk Valdemar és Nina Langletről, erről a svéd nyelvész- és diplomatapárról. Pedig ők voltak a legnagyobb magyarországi embermentők a második világháború során.
