Magyarország legegészségesebb parkjai – nem csak gyógyító hatásúak, de szórakozást is nyújtanak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hallottál már a mezítlábas parkokról? És arról, hogy ezekből Magyarországon több tucatot is találunk? De hogy miért jók ezek, és egyáltalán hol találunk ilyen helyeket? Máris eláruljuk.

Két kezünk sem lenne elég ahhoz, hogy összeszámoljuk Magyarország Kneipp-parkjait. Nagy örömünkre, hiszen a Sebastian Kneipp német katolikus pap sajátos, bőrre és hőmérsékleti hatásokra alapozott egészségmegőrző és gyógyító módszerei kicsiknek és nagyoknak is jót tesznek, sőt, az egész család számára egy remek szórakozás is, hiszen a talpi kényeztetést egy jó kis kirándulással is egybe lehet kötni. 

Mezítláb egy családi kertben

Az egyik ilyen Mencshelyen található, amely parknak egy családi kert ad otthont. Az ott található, árnyat adó, gyönyörű fák több mint 100 évesek, mindegyiket a családi felmenők ültették és gondozták. A barackmagon, kukoricacsutkán, érdes köveken és a finomabban érintő kavicson lépdelő, mezítlábas élmények mellett azokat is várják, akik csupán nosztalgiázni szeretnének.

Kipróbálhatják magukat a tulajdonosok által saját kezűleg készített népi játékokon, és részt vehetnek különféle hagyományőrző és kézműves programokon is.

A mindennap – hétköznaponként 13 és 18, hétvégenként 10 és 18 óra között – nyitva tartó park belépőjegyének ára gyerekeknek, nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak 1000, felnőtteknek pedig 1300 forint.

Ezért jó mezítláb sétálni

A mezítláb járásnak megannyi pozitív hatása van. Stimulálja többek között a láb reflexzónáit, serkenti a vérkeringést, erősíti a láb izmait, és javítja az egyensúlyt. A rendszeres mezítlábas séta segíthet enyhíteni a szorongást, a stresszt és a fáradtságot, és erősíti az immunrendszert. Egyesek úgy vélik, hogy a mezítlábas séta során a bőrön át az emberi test képes felszívni a környezetben található mikroelemeket és ásványi anyagokat.

Patakparti talptorna Tabajdon

A Fejér vármegyei Vál és Alcsútdoboz között, Tabajdon is találhatunk egy klassz parkot. A Szabadság-hegy nevű kis domb parkjában a mezítlábas kalandok mellett egy kicsit fel is frissülhetünk, hiszen a fák hűs lombjai alatt egy piciny hűvös patak is fut. A mezítlábas ösvény útvonalán 21-féle járófelületen edzhetjük a talpizmainkat, legyen az bazalttal kikövezett, kukoricacsutkával, fenyőkéreggel, esetleg apró kavicsokkal, mulccsal, tobozzal megszórt vagy éppen süppedős tőzeg. A park mindig nyitva áll a mezítlábasok előtt, ráadásul ingyen látogatható.

Büki taposó több mint fél kilométeren

Bükön egy 510 méter hosszúságú Kneipp száraztaposó pályát találunk megannyi különböző talp alá valóval, különféle méretű kavicsokkal, kövekkel, zúzalékokkal, fenyőkéreggel, tobozzal, homokkal és faaprítékkal. Ha nem fáradtunk el a lábat próbáló sétában, bolyonghatunk egy természetes bokorlabirintus kijáratát keresve is a parkban, és megismerkedhetünk sokféle gyógy- és fűszernövénnyel is. A park egész évben, napi 24 órában látogatható.

Mindszentkállai mezítlábas park

Mezítláb mászkálhatunk Mindszentkállán is: e Veszprém vármegyei „lábtornáztató” harminc járófelülettel várja a cipő és zokni nélküli kicsiket és nagyokat. Van itt is minden: simogató, puha homok, apróbb kavicsok, nagyobb érdes kövek és még megannyi talp alá való.

A parkbéli szórakozásnak akkor sincs vége, ha a család kijárkálta magát: a szabadtéren található játékok még bőven tartogatnak szórakozási lehetőséget.

A mindennap 10 és 13, valamint 14 és 19 óra között nyitva tartó parkba belépve a gyerekek 800, a felnőttek 1000 forintért válthatnak jegyet.

Talpalás a fővárosban

A mezítlábas élményekről a budapestieknek sem kell lemondania. Békásmegyer-Ófaluban, az Árok utcai játszótér mellett éjjel-nappal látogatható a mezítlábas ösvény. Szuper hely azoknak, akik egy igazán jó talpkényeztetésre vágynak, lehet ugyanis taposni többek között faforgácsot, homokot, kavicsokat és köveket. A kicsiket emellett egy klassz játszótér is várja, és hogy a mezítláb sétálás után a felnőttek se unatkozzanak, elmerülhetnek a közösségi kert csodás teremtményeiben. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?