A portugáliai börtönökben jobb körülmények között vannak a fogvatartottak. Az egész jobban hasonlít egy bentlakásos intézményre, ahol rácsok helyett ajtók vannak, és külön iskola, illetve munkahely várja a rabokat. Ötéves korukig még a gyerekek is ott lehetnek édesanyjukkal.
A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai azzal a céllal léptek be egy portugál börtönbe, hogy felmérjék a nemzetközi viszonyokat. A látogatás alatt kiderült, hogy emberségesebb helyzetben töltik le a büntetésüket a portugál nők.
A hazai börtönökben más szabályok érvényesek
„A börtönlátogatásunk alkalmával több női fogvatartottal is találkoztunk, majd az intézet igazgatónőjével megnéztük a börtön különböző részeit, mint a látogatóhelyiség, munkahelyek, tornaterem, iskola, könyvtár, orvosi rendelő, a gyermekeknek kialakított bölcsőde, iskola” – kezdi a beszélgetést Kovács Petra Helga, a bizottság programmunkatársa, majd hozzáteszi, hogy betekintést nyerhettek abba is, miként tud jól működni egy, a reintegrációra fókuszáló börtönrendszer.
„Az ott eltöltött idő alatt ritkán jutott eszünkbe, hogy valójában egy börtönben és nem egy nagy bentlakásos iskolában vagy más közösségi intézményben vagyunk. Ezt jól szemlélteti, hogy a fogvatartottak az ottlétünk alatt is szabadon sétáltak a folyosón, ki-ki a dolgára sietve iskolába vagy a munkahelyre menet.”
Tehát ha emberséges körülmények között tölthetik börtönbüntetésüket a rabok, akkor nagyobb valószínűséggel kezdhetnek új, jobb, teljesebb életet szabadulásuk után. Mert a börtönbüntetésnek nem az a célja, hogy családokat tegyen tönkre, hanem hogy javítsa a társadalmi működést.
Javítható a fogvatartottak helyzete
„Azt kutattuk, hogy az európai büntetési rendszerekben a börtönbüntetésen kívül milyen más szankcionálási megoldások vannak, amik jól működnek. Végső soron arra kerestük a választ, mit tehetünk annak érdekében, hogy kevesebb legyen a visszaesés” – magyarázza Krámer Lili kriminológus, aki szerint hiába lett több férőhely a magyar börtönökben, ezek megint megteltek, vagyis újra túlzsúfoltak lettek. Így pedig nem lehet hatékonyan segíteni azt, hogy aki a büntetése után kikerül a börtönből, ne essen vissza, hanem sikeresen kezdje újra az életét. Szám szerint itthon mintegy 34 büntetés-végrehajtási intézmény van, közöttük több olyan, ami csak női fogvatartottak elhelyezésére szolgál. Míg jelenleg 19 ezernél több elítélt van. Ezzel szemben Portugáliában 49 börtön van, és mintegy 12 ezer fogvatartott. Hogyan lehetséges, hogy a magyar börtönök telítettek, miközben Európa nagy részén, így Portugáliában is a koronavírus javulást hozott ezen a téren?
Ugyanakkora ország, kevesebb bűnöző
A bűncselekmények száma között kevés az eltérés. „A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma a világbank összehasonlító adatai szerint pedig a két országban nagyon hasonló. Portugália: 0,91. Magyarország: 0,83. Vagyis nem azért vannak kevesebben a portugáliai börtönökben, mert kisebb a bűnözés. Éppen ellenkezőleg.” Mitől tud jobban működni egy ország büntetési rendszere? A válasz a rehabilitáció. Nemcsak a leggazdagabb országokban, például Skandináviában léteznek emberséges megoldások a büntetésre, hanem történetesen abban a Portugáliában is, ami méretre, lakosságszámra és gazdasági teljesítőképességre nézve egészen hasonlít Magyarországhoz. Ennek oka, hogy abban a rendszerben a szigor hangsúlyozása helyett elsőbbséget élvez az emberség és a kezelés hatékonysága. A börtönökben nem a megtorlás, hanem a rehabilitáció van középpontban. Portugáliában hisznek abban, hogy az ember képes a változásra, védik és előmozdítják az emberi jogok érvényesülését, humanista szemlélettel segítik a társadalomba való visszailleszkedést, hisznek a fiatalkorúak nevelésében, kiállnak a társadalom biztonságáért, megelőzik a bűnismétlést, és megbecsülik a társadalmi reintegrációt.
