látás 5 - Dívány

Nem veszed ki a kontaktlencséd fürdés előtt? Akkor bizonyára még nem hallottál az Acanthamoebáról!

A mindössze 9 perce született csecsemők is forgatni kezdik a kobakjukat, hogy szemmel tarthassanak egy előttük mozgó arcot. Életünk legkorábbi szakaszától kezdve preferáljuk az emberi arcok látványát, hisz a társak azonosításának képessége túlélésünk fontos záloga. Annál megdöbbentőbb, amikor valaki nem képes erre.

A Hold egy 3475 km átmérőjű, tőlünk mintegy 384 400 km távolságra lévő varázslatos égitest. Helyzetétől függetlenül a telihold egy kb. egyhatod milliméter átmérőjű, kör alakú képet vet a retinánkra, mégis sokkal nagyobbnak látjuk a horizonton, mint az ég tetején, a zeniten. Miért változik ennyire drasztikusan a látszólagos mérete?

Mario Ponzo több mint száz évvel ezelőtt írta le a ma ismert egyik leghíresebb optikai csalódást. A képen mintha vasúti sínek futnának a távolba, amelyekre rátettek két gerendát. A felső gerenda hosszabbnak tűnik a szemlélő számára, noha a két vízszintes vonal a valóságban egyforma hosszúságú. Hogy lehet ez?

Adalbert Ames festőként kezdte pályafutását, így a perspektíva tanulmányozása iránti vonzódása tudós korában is megmaradt. Igazi polihisztor volt, aki lélegzetelállító vizuális illúzióval kápráztatta el közönségét: egy szokatlan szobát épített, ahol a helyiség két sarkában álló személyek között jelentős méretbeli különbséget tapasztalunk, noha a valóságban közel egyforma magasak. Hogyan lehetséges ez?

A Bristoli Egyetemtől nem messze kedves kávézó várja vendégeit a St. Michael’s Hillen. Ide járnak a közelben dolgozó kognitív tudósok is, akiket elsősorban nem a frissen gőzölgő meleg italok széles választéka, hanem a hely külső részén található csempe mintázata nyűgözött le. A Richard Gregory és Priscilla Heard által leírt kávézófal-illúzió azóta az egyik leghíresebb optikai csalódássá vált.

Közismert „legenda”, hogy a látássérültek hallása kifinomultabb, mint látó társaiké – amerikai kutatók most bizonyítékot is találtak erre.

Nanotechnológiával kísérletező tudósok kifejlesztettek egy különleges oltóanyagot, melynek segítségével az emlősök is képesek lehetnek látni a sötétben.

A szülők mindenre képesek, ha egészséges dolgokat szeretnének az embergyerek torkán lenyomni. Ugye te is sokáig meg voltál győződve, hogy ha sok spenótot eszel, olyan erős leszel, mint Popeye, ha napi egy almát elrágsz, nem betegszel meg, és ha sok répát ropogtatsz, jól fütyülsz, és a sötétben is élesen látsz majd?!

A 19. században egymástól függetlenül munkálkodva két tudós nagyon hasonló vizuális illúziót fedezett fel, melyek máig sok művészt és tudóst inspirálnak. Az optikai csalódás magyarázatára megannyi elmélet született. Ezek közül talán a legizgalmasabb azt mondja, hogy az illúzió azért jön létre, mert az agyunk sikertelenül jósolja meg a jövőt. Mi zajlik le bennünk, amikor az ábrára nézünk?

Ha eltávolítjuk a halálfejek előtti függőleges kék és sárga vonalakat, azonnal kiderül: mindegyik koponya piros. Amint visszahúzzuk az ábrákat a sávos elrendezésbe, az egyik lilának, a másik narancssárgának fog tűnni. A titok nyitja a Munker–White-illúzióban keresendő, amelynek különböző változatait híres professzorok készítették el, és osztották meg viccelődve a Twitteren.

Akinek a látása tökéletes, fogalma nincs róla, milyen érzés lehet, amikor az ember leveszi megtörölni a szemüvegét, és csak pacákat lát, ezért pedig nem ismeri meg még a legjobb barátját sem az utcán. Egy dél-afrikai művész a festményeivel próbálja megmutatni, hogy mennyit látnak a világból a szemüvegesek szemüveg nélkül.