Te is hosszabbnak látod a bal felső vonalat? Elmondjuk, miért!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mario Ponzo több mint száz évvel ezelőtt írta le a ma ismert egyik leghíresebb optikai csalódást. A képen mintha vasúti sínek futnának a távolba, amelyekre rátettek két gerendát. A felső gerenda hosszabbnak tűnik a szemlélő számára, noha a két vízszintes vonal a valóságban egyforma hosszúságú. Hogy lehet ez?

Ha te magad is ott állnál a vasúti síneken, az agyad abszolút helyesen értelmezné a látottakat. A trükk abban rejlik, hogy mivel a kép csupán illusztráció, tévesen kalkulálunk az észlelt távolsággal.

A Ponzo-illúzió megoldása

A kép teteje felé összetartó vonalak úgy néznek ki, mintha előttünk egy út futna a messzeségbe. A perspektívának ezek a jelzőmozzanatai arra utalnak, hogy az ábra felső része távolabb van, mint az alsó. Az agyunk így a következőképpen okoskodik: ha a két gerenda retinális képe ugyanakkora, viszont az egyik tárgy távolabb helyezkedik el, az csak úgy lehetséges, ha a távolabbi gerenda a valóságban nagyobb méretű. Bár mindezek a mechanizmusok nem tudatosulnak bennünk, pontosan ennek megfelelően észleljük a két vonal hosszúságát. A Mario Ponzo által felfedezett nagyságillúzió tehát az észlelt távolságból eredő téves számításnak tulajdonítható. 

A valóságban az azonos méretű tárgyak retinális képe a távolsággal csökken
Fotó: Bromskloss / Wikipedia

A kereteffektus is számít

A kereteffektus szerint egy tárgy észlelt mérete befolyásolható az által, hogy mennyire szorosan zárják körül más tárgyak. Valami ilyesmi történik az Ebbinghaus-illúzióban is, amelyről korábbi cikkünkben írtunk részletesen. A Ponzo-illúzió esetén a kereteffektus abban nyilvánul meg, hogy mivel az összefutó vonalak sűrűbben határolják a felső vonalat, így azt hosszabbnak látjuk, mint az alsót, amely nem tölt ki arányosan annyi helyet a többi vonal között. 

Érdekelnek más vizuális illúziók? 

A Bristoli Egyetemtől nem messze kedves kávézó várja a vendégeit a St. Michael’s Hillen. Ide járnak a közelben dolgozó kognitív tudósok is, akiket elsősorban nem a frissen gőzölgő meleg italok széles választéka, hanem a hely külső részén található csempe mintázata nyűgözött le. A Richard Gregory és Priscilla Heard által leírt kávézófal-illúzió azóta az egyik leghíresebb optikai csalódássá vált. Mutatjuk!

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.