Igen is meg nem is. Vagy ki tudja. Egy biztos: Csepelen azt beszélték, hogy Jézus megjelent Bugyi település határában.
1973-ban egy magas rangú balassagyarmati pártfunkcionárius két fia öt napon át fogva tartotta a város leánykollégiumának lakóit: azzal fenyegetőztek, hogy megölik a lányokat, ha nem disszidálhatnak. Az ügy rendkívül kínos volt a szocialista Magyarország számára, teljes volt a hírzárlat, a túszdráma elszenvedői pedig évtizedekig nem beszélhettek a történtekről.
Másodállása van, segít a házimunkában, kisportolt és lovagias, nem dohányzik, nem iszik, és csak módjával flörtöl, lehetőleg úgy, hogy a felesége ne tudja meg. Milyennek képzelték el a tökéletes férfit a Kádár-kor Magyarországának lányai és asszonyai?
„Bemegyek, kijövök, de milyen jóóóól kijövök, ha bemegyek” – Aki a nyolcvanas években volt gyerek (vagy felnőtt), emlékezhet még a Skála Coop reklámszlogenjére. Budapest, a neonreklámok városa a Kádár-korszakban számtalan nagyáruházzal büszkélkedhetett, és minden magyar háztartásban volt néhány Centrum vagy Skála Áruházat hirdető nejlonszatyor.
Alig két hónappal az 1956-os forradalom leverését követően indította útjára a frissen regnáló Kádár-rendszer az ötös lottót, mely szinte azonnal a magyarok kedvenc szerencsejátékává lett, tömegek próbálták hétről hétre elvinni a telitalálatos szelvényt. A kezdeti időszakban a nagyobb pénzek mellett tárgynyereményeket, autót, sőt, lakást nyerhettek a szerencsések.
Voltál úttörő? Mennyire emlékszel azokra a réges-régi időkre, amikor Zánkán és a Mókus őrs tagjaként segítettél a „szocializmus építésében”? Felismered a leghíresebb úttörődalokat (és néhány mozgalmi nótát) egyetlen sor alapján? Kvízünkből megtudhatod!
A budapesti főváros különös színfoltja, mondhatni legendás alakja volt Füttyös Gyuri, a furcsa, de ártalmatlan „szatír”, aki kedvenc időtöltéseként összehajtogatott újságpapírral paskolta meg a tömegközlekedő hölgyek fenekét, majd fütyörészve továbbállt. A rejtélyes férfi előéletéről számtalan mendemonda keringett, de máig sem tudni biztosan, mennyi lehetett igaz ezekből.
Krasznaja Moszkva, a szemünkbe csorgó kölni és préselt levelekkel, hagymahéjlében festett tojások – ilyen volt a húsvét a hetvenes-nyolcvanas években.
Az első valódi magyarországi stadionkoncerten hihetetlen tömeg, nyolcvanezer lelkes néző töltötte meg a Népstadiont – nem csoda, hiszen az „átkos” időszakában igen ritkán jutottak el nemzetközi hírű, nyugati előadók hazánkba, 1965 nyarán azonban a dzsessz egyik legnagyobb alakja, a legendás Louis Armstrong tette tiszteletét nálunk. Retró sorozatunkban elmeséljük, mi történt pontosan azon a varázslatos estén.
Gyerekkoromban én úgy jutottam el a trópusokra, hogy fürdőruhában pózoltam a hatalmas pálmafás poszter alatt, ami a nappali oldalsó falát díszítette. Biztosan neked is megvannak ezek az emlékek, nézzük hát, 1956-tól a rendszerváltásig milyen tárgykultúrája volt a Kádár-korszaknak.
Építőiparban dolgozó nő, otthonát rendben tartó és a munkában megfáradt férjét meleg vacsorával hazaváró családanya, vagy provokatív szépség? Hogyan változott az ideális nőkép az államszocializmus időszakában?
A hatvanas és hetvenes években, a kádári konszolidáció alatt hozzánk is megérkezett a hippimozgalom. Milyen volt hippinek lenni a szocializmus legvidámabb barakkjában?
