A Kádár-korban még lakást is lehetett nyerni a lottón

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Alig két hónappal az 1956-os forradalom leverését követően indította útjára a frissen regnáló Kádár-rendszer az ötös lottót, mely szinte azonnal a magyarok kedvenc szerencsejátékává lett, tömegek próbálták hétről hétre elvinni a telitalálatos szelvényt. A kezdeti időszakban a nagyobb pénzek mellett tárgynyereményeket, autót, sőt, lakást nyerhettek a szerencsések.

Mária Terézia idején is lottóztak már a magyarok

A sorsolásos játékok története egészen az ókorig nyúlik vissza: Hellászban az előkelő lakomák alkalmával a házigazda tombolaszerűen sorsolt ki értékes ajándékokat vendégei között, Rómában pedig Augustus császár árult nyereményszelvényeket, melyek árából a város felújításának költségeit kívánta előteremteni. A modern lottójáték a 17. századi Genovából ered, ahonnét gyorsan átterjedt Európa más részeire és a gyermekéveit taposó Egyesült Államokba is; a Habsburg Birodalom területén annyira népszerűvé vált az új szerencsejáték, hogy Mária Terézia állami monopóliumba vette és bérletbe adta a lottót, II. József pedig a szelvények árusítását és a nyeremények finanszírozását is teljes mértékben az állam fennhatósága alá rendelte.

A lottó természetesen a Habsburg-korona alá tartozó Magyarországon is komoly népszerűségre tett szert − idehaza ekkoriban lutriként ismerték −, a 19. század végén azonban a folyamatos tiltakozások miatt (sokan úgy vélték, a játék komoly erkölcsromboló hatással bír) megszüntették, és bevezették helyette az osztálysorsjegyet, mely a Horthy-korszak végéig várta a meggazdagodásról álmodozó játékosokat. A második világháborút követő években és a Rákosi-korszakban a lottózás hagyománya nem éledt újra, ekkoriban az ország kedvenc szerencsejátéka a sportfogadás, vagyis a totó lett, mely − köszönhetően többek között az Aranycsapat és a futball népszerűségének − jelentős rajongótáborral bírt.

Tárgynyeremények sorsolása a XX. kerületi Vasas szakszervezeti otthonban 1957-ben
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Kedélyjavító intézkedésként vezették be a lottót

A Kádár-érában azonban mindez megváltozott, néhány hónappal az 1956-os forradalom véres leverését követően új szlogentől volt hangos a magyar sajtó: „Reszkess, totó, jön a lottó!” A modern számsorsjegyjáték bevezetésével 1957. január 17-én bízta meg rendeletben Kossa István pénzügyminiszter az Országos Takarékpénztárt: a döntés hátterében kedélyjavító és gazdasági megfontolások is szerepet játszottak. Egyrészt a politikai vezetés szerette volna elterelni az emberek figyelmét a forradalom bukásáról, és oldani a felgyülemlett feszültséget és a borús közhangulatot, másrészt a lottóval kívánták felváltani a Rákosi-éra terv- és békekölcsöneit. A bevételekből − mint egyfajta önkéntes adózási forma − fejlesztéseket, elsősorban lakásépítési programokat akartak finanszírozni.

A régi-új szerencsejáték a rendelet szerint a klasszikus genovai mintát vette át, 90 szám közül kellett ötöt eltalálnia annak, aki a főnyereményt szerette volna hazavinni, de két találattól kezdve már nyeremények ütötték a szerencsés játékosok markát. A lottósorsjegyek értékesítése február 13-án kezdődött, egy szelvény 3 forint 30 fillérbe, pont ugyanannyiba került, mint egy totószelvény, az áron a következő húsz évben nem emeltek. A befolyt összeg 50 százalékát a pénznyeremények finanszírozására fordították, 10 százalékot pedig tárgynyereményekre költöttek, melyek jutalomsorsolással találtak gazdára. Már az első héten 100 ezer szelvény fogyott, a március 7-én csütörtökön tartott első sorsolást pedig másfél milliónál is több sorsjegy tulajdonosa várta izgatottan.

Háborús özvegyasszony vitte haza az első főnyereményt

Lottózó a November 7. téren (ma Oktogon), 1960
Fotó: Fortepan / Faragó György

Az első sorsolásra a Medosz (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) kultúrotthonában került sor a VI. kerületi Jókai utcában, ünnepi műsor keretében; a nyerőszámok a 16, 61, 71, 77, 89 voltak. Telitalálat nem született, a hét négytalálatos szelvény gazdája viszont fejenként 160 ezer 810 forintot vihetett haza; ezt követően minden héten csütörtök este tartották a lottóhúzásokat nyilvánosan, közönség színe előtt. Az első telitalálatra a hatodik hétig kellett várni, amikor egy 66 éves, négygyerekes özvegyasszony, Ring Sándorné vitte el a 810 ezer forintos álomnyereményt. A szerencsés győztes gyermekei és a saját életkorát tette meg a lottón (23, 26, 33, 37, 66), mely példán felbuzdulva hamarosan országszerte népszerűvé vált a családi számok megjátszása.

Ring Sándorné győzelme igazi mesebeli történetnek bizonyult, melyet alaposan felkapott a korabeli sajtó: az özvegyasszony a második világháború végén, bombatámadásban veszítette el a férjét, sőt, a család teljes otthona, a berendezéssel együtt, megsemmisült. Amíg a szerencse rá nem mosolygott, Ringné a XI. kerületben élt szerény körülmények között, szerény 226 forintos nyugdíjából és idősebb gyerekeinek anyagi támogatásából nevelte a kisebbeket. A kezdeti években a nyertes lottószámokat hétről hétre a Népszabadság közölte, csakúgy, mint a győztesek nevét, ami ekkoriban még többnyire nyilvánosnak számított. A szerencsés nyertesekkel gyakran interjút készített a lap, melyben bemutatták életkörülményeiket, megkérdezték tőlük, mire költik a mesés összeget.

Később, amikor a nyeremények már sokmilliós nagyságra rúgtak (két évvel a játék bevezetése után, 1959-ben érte el a főnyeremény először az egymilliós határt), a nyertesek kilétét igyekeztek titokban tartani, leginkább a „szocialista társadalmi berendezkedést” megbolygató irigykedés elkerülése miatt. A ’60-as évek második felétől a rádió és a televízió is közvetítette a sorsolásokat, így az emberek többé nem gyanakodtak arra, hogy esetleg csalással élnek a játék lebonyolítói.

Zongorát és autót is lehetett nyerni

A lottózás hamar országos lázzá vált, sokan közösen, munkahelyi vagy baráti társaságokban játszottak hétről hétre, mások tudományos(kodó) módszerekkel próbálták kikutatni a legvalószínűbb számkombinációk titkát; 1958-ban jelent meg az első lottólexikon, amely a hasonló érdeklődésű játékosoknak adott ötleteket, tanácsokat. A hihetetlenül népszerű szerencsejátéknak hivatalos kabalafigurája is született: Macskássy János grafikusművész, az ’50-es évek legismertebb reklámművésze alkotta meg Lottó Ottó figuráját, akit figura formájában minden lottósorsolás alkalmával hazavihetett a közönség öt szerencsés tagja. A népszerű karaktert később Kabos László személyesítette meg hús-vér változatban.

A csütörtöki heti lottósorsolások mellett havonta egyszer, minden hónap első péntekén tartottak (fentebb már említett) bónuszsorsolásokat, melyek alkalmával tárgynyereményeket vihettek haza a lottózók. A nyeremények között szerepelt például kombinált bútor, hűtőgép, televízió, zongora, csillár, herendi étkészlet, női kosztüm, bőrkabát, sőt, acélgereblye és kalapácsos daráló is, de élelmiszercsomagok is gazdára találtak. A főnyeremény kezdetben egy Wartburg 311-es személygépkocsi volt, melyet első ízben egy 13 éves kunszentmártoni fiú, Molnár Tibor vihetett haza, akit annyira lenyűgözött a keletnémet csodajárgány, hogy felnőve az autószerelést választotta hivatásának.

Lottóházak és nyaralók várták szerencsés lakóikat

Lottóláz a '60-as években
Fotó: Fortepan / Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya

Az ’50-es évek végétől a ’60-as évtized végéig az öröklakások és nyaralók számítottak a lottó legnagyobb tárgynyereményének, melyeket kezdetben véletlenszerűen választottak ki a szervezők az üresen álló ingatlanok közül, később viszont már külön erre a célra épített „lottóházakba” költözhettek a nyertesek. A kulcsátadási ceremóniákat nagy médiavisszhang kísérte, a harmadik, az Üllői út és a Ferenc körút sarkán épült, hatemeletes „lottóház” lakói például 1961 augusztusában, Jurij Gagarin budapesti látogatásához időzítve, a televízió kamerái előtt költözhettek be új otthonaikba, melynek erkélyéről nézhették az első űrhajós autós diadalmenetét a fővárosban.

Hasonló álomnyereményt jelentettek a nyaralók, melyek egy Balatonalmádiban található üdülőtelepen várták szerencsés gazdájukat, nem véletlenül nevezték a helyszínt „nyer-teleknek” és Magyarország legszerencsésebb nyaralótelepének. Az ingatlannyeremények mellett külföldi utazást is nyerhettek a jutalomsorsolások győztesei, ennek azonban nem mindenki örült. A városi legenda szerint egy 85 éves vidéki bácsika széttépte a győztes szelvényét, amikor megtudta, hogy háromhetes kínai körutat nyert.

Az ötös lottó három évtizeden keresztül teljes monopóliumot élvezett a magyarországi szerencsejátékok területén, csak 1988-ban, a Kádár-éra végnapjaiban döntött úgy a kormányzat, hogy beindítja a hasonló elven működő hatos lottót, melyet a rendszerváltozás után a kenó, a skandináv lottó és egyéb játékok követtek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.