Kinek van szebb cipője, menőbb ruhája? Kiért vannak jobban oda a fiúk? Ezernyi összehasonlító kérdés, amik gyakran eldöntik, hova is kerülnek a lányok a képzeletbeli ranglistán már gyermekkorban. Miért ültetődnek el bennünk az egymás bántásának csírái, és hogyan tudjuk kiirtani ezeket a makacs gyomokat a női létből?
Kevesen tanuljuk meg, hogyan is lehet kommunikálni a szükségleteinket és a nehéz érzéseinket. Különösen nagy kihívás a szomorúság vagy a csalódottság mellett a frusztráció, a düh és a harag kifejezése anélkül, hogy ne parttalan kiabálássá váljon egy konfliktus megbeszélése. Nem a konfliktusokkal van a nehézség, hanem ahogy kezeljük őket.
A konfliktusokról gyakran úgy gondolkozunk, hogy azok csak rombolják a kapcsolatainkat. Valójában konfliktus nélkül nincs fejlődés, és az elkerült, ignorált, rosszul kezelt konfliktusban csak magunkra maradunk a nehéz érzéseinkkel és megtépázott kapcsolatainkkal.
Jobban hasonlítunk egymásra, mint azt elsőre gondolnánk. A tudomány szerint mindannyiunknál ugyanazok a leggyakoribb konfliktusforrások kapcsolatainkban. De vajon mi áll ezek mögött valójában?
Miközben a családi rendszer az egyik legmeghatározóbb helyszíne az életünknek, gyakran itt is születik a legtöbb konfliktus, amit nem mindig sikerül megfelelően kezelni. A resztoratív szemlélet segítségével valóban olyan családdá válhatunk, ahol a konfliktusok nemcsak megoldhatóak, de valóban fejlődést is hoznak az életünkbe.
A szabadnapjaink minden évben gondosan az ünnepek köré vannak tervezve, hogy elképzeléseink szerint békességben és nyugalomban ünnepelhessük szeretteinkkel ezeket a meghitt napokat. A valóságban ez a nyugalom gyakran hosszú autóutakkal, zsivajos ebédekkel, többfogásos vacsorákkal telített, miközben szembe kell néznünk ritkán látott családtagjaink jól irányzott kérdéseivel. Hogy fér meg egymással a karácsony és a pihenés?
Nemcsak a kapcsolatainkra, de a társadalmi működésünkre is jellemző az érzelmi kommunikáció hiánya. Konfliktus vagy sérelem esetén a bűnbakkeresés és a büntetés az első számú eszközünk a helyzet feloldására. Azonban létezik egy módszer, ami ezek helyett a jóvátételre, a sérelmek és a kapcsolatok helyreállítására törekszik. Angliában egy város a világon elsőként tudatosan alkalmazza a resztoratív szemléletet az iskolákon át egészen a rendőrségig, beépítve azt saját társadalmi működésébe.
A játszótér a gyerekek álma, egyben sok szülő rémálma is: gyereknevelési alapvetések ütközhetnek egymással, ha az egyik kis kéz kicsavar egy lapátot a másikból, vagy homokot szór egy kicsi fejre.
A konfliktuskerülés nem megfelelő megoldás a kapcsolatban felmerült problémákra, ahelyett hogy időben megbeszélnénk párunkkal sérelmeinket.
Négy generáció népesíti be a munkaerőpiacot: a boomerek, az X, az Y és a Z generáció tagjai. Teljesen más értékrenddel, tapasztalatokkal és elvárásokkal kerülhetnek akár ugyanabba a csapatba is: vajon ez munkahelyi konfliktusokhoz vezet?
Öt országból származik a háborúk vagy más konfliktushelyzetek miatt menekültté vált emberek 68 százaléka: az ukrán háború miatt becslések szerint 5 millió fővel nőhet meg számuk.
Konfliktusok bármely kapcsolatban felüthetik a fejüket. A nézeteltérésekkel önmagukban nincsen semmi gond, a fő kérdés inkább az, hogy párként mennyire vagyunk képesek kezelni ezeket, és áthidalni az ellentéteket. Hétköznapi konfliktusaink hatékony rendezésében segíthetnek a mediációban is használt technikák.
