Te rászólsz más gyerekére a játszótéren?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A játszótér a gyerekek álma, egyben sok szülő rémálma is: gyereknevelési alapvetések ütközhetnek egymással, ha az egyik kis kéz kicsavar egy lapátot a másikból, vagy homokot szór egy kicsi fejre.

Vannak anyukák és apukák, akik elemükben érzik magukat a játszótéren: ismerős és baráti szülőkkel beszélgetnek, zsúrt szerveznek és nyaralást terveznek, miközben gyerekeik kis barátaikkal játszanak a legnagyobb harmóniában. Vannak aztán olyan is, akik egy társas helyzet minden nehézségét megélik ezekben az órákban – legszívesebben a könyvükbe temetkeznének, feszengve, mivel úgy érzik, talán inkább az óvodai csoporttárs családjával illene beszélgetniük. Az valószínűleg közös mindkét csoportban, hogy nehéz választás elé kerülnek, amikor gyermekük és egy másik között konfliktus bontakozik ki. Te ilyenkor rá mersz szólni a más gyerekére?

Játszótéri csetepaték

A legjobb, ha egymás közt oldódnak meg a konfliktusok – valljuk sokan, de legtöbbször csak a testvérekre vagy unokatestvérekre vonatkoztatva. Esetükben nagyjából tudjuk, milyen reakciókra számíthatunk – igaz, volt már, hogy saját lányom szinte vérre menő harcba szállt unokatestvérével egy rugós hintáért, meglepve mindkét gyermek szüleit –, és abban is biztosak lehetünk jó viszony esetén, hogy egyik fél sem fogja kockáztatni azt, hogy a konfliktus miatt sérüljön a kapcsolat. 

A kisgyerekek életének szinte elkerülhetetlen részei ezek a kisebb viták, melyek a legtöbb esetben valóban el is simulnak anélkül, hogy mi bármi komolyabbat tettünk volna.

Egy vadidegen kisgyermek esetében ugyanakkor sötétben tapogatózunk: én legalábbis a formálódó konfliktus hallatára már figyelem, miért és milyen intenzitással eszkalálódik a nézeteltérés. Nem ismerem a másik szülő nevelési elveit, sem a gyermek reakcióit, nem tudom, milyen irányba futhat ki a konfliktus, mi történhet közben. Ha pedig úgy érzem, igenis közbelépek.

Az önfeledt játszótéri szórakozásból bármikor lehet vita is
Fotó: Sally Anscombe / Getty Images Hungary

Én így döntök

Van néhány alapelv, melynek mentén döntök a kérdésben. Ha a következők közül bármelyik is bekövetkezik, azonnal cselekszem:

  • fizikai erőszak bármely oldalról
  • ha saját gyermekem játékát elveszik tőle erőszakkal
  • ha más játékát veszi el gyermekem erőszakkal
  • ha saját gyermekem már jelezte a másik felé, hogy nem tetszik neki az, amit csinál, de ő folytatja azt, és az valóban sérülésveszélyes vagy kellemetlen lehet számára: ez lehet lökdösődéstől homokszórásig sok minden
  • ha saját gyermekem ugyanígy cselekszik

Fontos ugyanis, hogy gyermekem azt érezze: számíthat rám, meg fogom védeni akkor, ha az jogos – de azt is éreznie kell, hogy nem elvtelenül állok mellé, tehát ha ő cselekszik helytelenül, afölött ugyanúgy nem hunyok szemet, mint amikor őt bántják.

Gyereknevelés vagy csak védekezés?

Ha tehát úgy hozza a helyzet, én biztosan rászólok más gyerekére is: az ugyanakkor nem mindegy, milyen hangnemben teszem meg ezt. Alapelv, hogy más gyerekére abban a hangnemben szóljunk rá, amilyenben el tudjuk fogadni azt is, hogy a miénkre más felnőtt rászóljon. Kizárt tehát a kiabálás – a verbális bántalmazás sem megengedhető –, határozottan, röviden és egyértelműen fogalmazva érdemes ilyenkor fellépni.

„Kérlek, add vissza azt a lapátot, mi hoztuk a játszótérre és a lányom szeretné használni.” „Hagyd abba a homokdobálást, mert a szemetekbe megy, és zavarja a fiamat.”

Az ilyen és ehhez hasonló mondatok tartalmazzák a védelmet, de nem is lépnek túl határokat.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a másik szülő mindenképp el is fogja fogadni ezeket. Vannak, akik úgy gondolják, az ő gyereküket más ne nevelje, fegyelmezze – sajnos ez sok esetben azzal jár együtt, hogy ezt ők maguk sem teszik meg túl gyakran. Fel kell erre is készülni lélekben, ám ezzel együtt sem maradnék csendben, ha úgy gondolom, hogy szólni a helyes.

Gyereknevelési elvek mentén is kialakulhatnak konfliktusok
Fotó: olesiabilkei / Getty Images Hungary

A trágársággal is meggyűlhet a bajod

Előfordulhat természetesen az is, hogy nem saját gyerekem az, aki miatt úgy érzem, szót érdemes emelnem. Más gyermekének bántalmazása mellett idetartozik az is, ha nagyobbak – akár nem is olyan sokkal nagyobbak – játszótérre nem illő, trágár szavai ugyanígy vészharangokat kongatnak: egy homokozó mellett ennek tényleg nincsen helye. (Persze előbb-utóbb felszedik ezeket a kifejezéseket is a gyerekek, de ettől még nem érdemes ezt tolerálni.) S persze itt egy még bonyolultabb téma is megjelenik: ha a másik szülő szavai nem illenek a játszótérre. Az ugyanakkor, hogy másik szülőre rászólsz-e, már egy teljesen új fejezet a játszótéri etikettben.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.