Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kinek van szebb cipője, menőbb ruhája? Kiért vannak jobban oda a fiúk? Ezernyi összehasonlító kérdés, amik gyakran eldöntik, hova is kerülnek a lányok a képzeletbeli ranglistán már gyermekkorban. Miért ültetődnek el bennünk az egymás bántásának csírái, és hogyan tudjuk kiirtani ezeket a makacs gyomokat a női létből?
Áprilisban olvashattuk, hogy egy tinédzser lány két kortársát megalázta és bántalmazta a Miskolc Pláza parkolójában. Az esetekről videófelvételeket is közzétettek, amin jól látható volt, hogy a verbális agresszió mellett fizikai bántalmazás is történt. A tettét azzal indokolta, hogy csúnyákat mondtak rá korábban. Semelyik lány életét nem ismerjük, nem tudhatunk róluk részleteket, így nem is célom megfejteni, mi vezetett a fentebb említett szörnyű esethez. Azonban szakemberként és nőként is gyakran foglalkoztat a kérdés, hogyan lehet ekkora szakadék nő és nő között? Miért tapasztalhatjuk gyakran azt, hogy inkább ellenségekként, semmint támogatókként viselkednek egymással a nők, legyenek azok felnőttek vagy tinédzserek? Az iskoláktól a munkahelyeken, a közösségi médián át a társasági összejövetelekig sok lány és nő tapasztal valamilyen aljasságot vagy zaklatást nőtársaitól. De miért van ez így?
Láthatatlan folyamatok
A kétezres évek egyik nagy filmsikere volt a tinik között a már-már kultikusnak számító Bajos csajok, ami vígjátéknak álcázta, hogyan is bánthatják egymást a középsulis lányok, főleg akkor, ha van, aki nem simul be a sorba. A kirekesztés, a rosszindulatú pletykák, a hazugságok terjesztése, a rosszalló tekintetek és manipuláció gyakori eszközei a bántalmazásnak. Ez a fajta kapcsolati agresszió határozottan gyakoribb a serdülő lányok, mint a fiúk körében. Az ilyen típusú közvetett bullying sokkal kevesebb figyelmet kap a felnőttek részéről, emellett az áldozatokkal ritkábban éreznek együtt indirekt bántalmazás esetén. A fiúk is lehetnek bántóak egymással, efelől nincs kétség, azonban agressziójuk gyakran nyilvánvalóbb és könnyebben észrevehető.
Szebb, okosabb, vonzóbb
Ahogyan a családi rendszerről a kortárs kapcsolatokra terelődik a gyermekek figyelme, az el- és befogadás vágya sok-sok félelemmel társulhat. Ezeket a félelmeket nem oldja, hogy fiatal koruktól kezdve a lányokat arra tanítják, hogy összehasonlítsák magukat másokkal. Ennek az összehasonlításnak számos formája lehet, például a külső megjelenés, a tanulmányi teljesítmény, a társadalmi státusz és a népszerűség is. Amikor ezek a lányok úgy érzik, hogy alulmaradnak társaikkal szemben, bizonytalannak és fenyegetettnek érezhetik magukat. A kitaszítottságtól való félelem és a bizonytalanság könnyen negatív viselkedésekhez vezethet, például pletykák terjesztéséhez és mások kirekesztéséhez saját státuszuk emelése és önmaguk jobb közérzete érdekében. A társadalmi összehasonlítás a közösségi médiafelületek megjelenésével csak tovább fokozódott, és nemcsak az összehasonításhoz nyújt újabb felületet, de a bántalmazásokhoz is.
Elvárások fogságában
A társadalomnak a nemi szerepek kialakításában is van felelőssége. A másik ok, amiért a lányok gyakran bántják egymást, az a nyomás, hogy megfeleljenek a nemi normáknak és az ezekben fellelhető elvárásoknak. A társadalomnak vannak elvárásai és sztereotípiái arról, hogy mit jelent lánynak vagy nőnek lenni, és ezek az elvárások gyakran merevek és korlátozóak lehetnek. Azok a lányok, akik nem felelnek meg ezeknek az elvárásoknak, például azok, akik máshogy öltöznek, más dolgok érdeklik, szókimondóak vagy határozottak, deviánsnak tekinthetők a nemi szerepek szerint. Az ebből fakadó kognitív disszonancia és fenyegetettségérzés pedig könnyen kapcsolati agresszióhoz vezethet. A nemi szerepek, normák és társadalmi elvárások sokkal inkább tökéletességet és az általuk elénk támasztott szépséget jutalmazza. Szinte ironikus, mennyire vágyunk az elfogadásra és a beilleszkedésre, miközben a másságot könnyen bünteti a társadalom, és ezáltal olyan mintákat adunk a gyermekeinknek, hogy a különbözőség elítélendő.
A sündisznóüzemmód kialakítása
Ezenkívül a bántalmazás kialakulásában sokszor nagy szerepe van a zaklatással vagy traumával kapcsolatos múltbeli tapasztalatoknak.
Azok a lányok, akiket a múltban bántottak, védekező vagy agresszív viselkedést alakíthatnak ki, hogy megvédjék magukat a jövőbeli károktól.
Gyakran a bántalmazottakból bántalmazó válik. Esetleg kialakulhat egyfajta feljogosítottság, ami mögött az a gondolat húzódik meg, „hogyha engem bántottak, én is bánthatok másokat”, miközben a tüskék alatt alacsony önértékelés húzódik.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tényezők nem adnak felmentést a bántalmazásra. Azonban néhány pszichológiai tényező megértése segíthet hatékony beavatkozásokat és stratégiákat kidolgozni ennek kezelésére. Ezeknek a tényezőknek a mérlegelésével, kezelésével és a gyerekek egészséges szociális és érzelmi fejlődésének elősegítésével támogatóbb és pozitívabb környezetet teremthetünk minden lány és nő számára. Az érzékenyítés elengedhetetlen azon az úton, hogy sokkal inkább egymás támogatói, mintsem ellenségei legyünk. Mindez pedig gyermekkorban kezdődik, így a szülőknek, tanároknak és a gyermekek életében részt vevő fontos felnőtteknek elengedhetetlen szerepe lehet mindebben. Az iskolákban a resztoratív módszer alkalmazása pedig sokat segíthet egy bullyingmentes, támogató közösség kialakításában.
A CIKK SZERZŐJÉRŐL
Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.
