Öt országból származik a háborúk vagy más konfliktushelyzetek miatt menekültté vált emberek 68 százaléka: az ukrán háború miatt becslések szerint 5 millió fővel nőhet meg számuk.
Habár hivatalosan menekültstátuszban 26,4 millióan vannak a Földön, az otthonuktól távol élni kényszerülők aránya jóval magasabb: több mint 80 millióan vannak azok, akik valamilyen konfliktushelyzet, erőszak vagy háború miatt nem élhetnek szülőföldjükön. Rajtuk kívül hontalanok milliói nem kapnak állampolgárságot, és nem férnek hozzá olyan alapvető jogokhoz, mint az oktatás, az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és a szabad mozgás.
Egyre több a menekült
Másképp fogalmazva: a Földön 95 emberből 1 konfliktus vagy üldöztetés miatt menekült el otthonából. 2010-ben ez még mindössze 1 volt a 159-ből, a menekülni kényszerülők száma tehát folyamatosan nő. Számukra a mindennapi élet egészen másként zajlik, mint ahogyan azt mi elképzeljük: elég csak belegondolni abba, micsoda nehézséget jelentett számukra a mindannyiunkat próbára tevő koronavírus-járvány, melyben ők az egészségügyi ellátórendszer nyújtotta védőháló nélkül kellett, hogy boldoguljanak. Sokan menekülttáborokban, a távolságtartás alapvető feltételeire is alkalmatlan körülmények között élték át a járvány legnehezebb hónapjait.
A konfliktusok a koronavírus idején is megmaradtak
A járvány sem vetett véget ugyanakkor azoknak a körülményeknek, melyeknek hatására a menekülők száma emelkedik: az UNHCR, az ENSZ menekültügyi ügynöksége tavalyi jelentése szerint 2020-ban 11,2 millió embernek kellett otthonából menekülnie, ami az előző évihez képest 200 ezerrel magasabb szám. Az érintettek közt vannak olyanok, akik életükben először kellett, hogy most útnak induljanak, de akadnak olyanok is, akik sokadszorra hagytak maguk mögött egy olyan helyet, amelyet talán megpróbáltak otthonuknak nevezni.
Szíriából indultak útnak a legtöbben, mintegy 6,8 millió ember, a legtöbb menekültet befogadó ország pedig Törökország volt, ahova 4 millióan jutottak el. A 2021-es évre vonatkozó, az idei év során nyilvánosságra kerülő adatok kapcsán nincsen sok okunk az optimizmusra:
miután Afganisztánban a tálibok vették át az uralmat a nyugati erők kivonulását követően, amíg csak lehetett, afgánok tömegei igyekeztek elhagyni az országot,
tartva a vallási fanatizmusáról ismert csoporttól.
Rengeteg gyerek menekül
A menekültek közt nagyon nagy arányban képviseltetik magukat a gyerekek – míg a világ lakosságának mintegy harminc százalékát adják a 18 év alattiak, az otthonukból menekülőknek már 42 százaléka kiskorú. 2018 és 2020 között közel egymillió gyermek született meg menekültként, közülük sokan még éveket fognak leélni ebben a minőségükben. És vannak olyanok is, akik hazájában nem valószínű, hogy a konfliktusok olyan jellegű lezárásra juthatnánk a közeljövőben, hogy ők hazatérhessenek, így egész életüket menekültként kell majd leélniük.
Vannak persze olyanok is, akik hazatérhetnek: 251 ezer emberre volt ez igaz a 2020-as évben, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb számát jelenti, és trendbe illeszkedik – egyre kevesebben vannak azok, akik visszatérhetnek egykori otthonaikba. Az UHCR szerint a jelenlegi trendek ismeretében már nem az a kérdés, hogy eléri-e a menekülők száma a 100 millió főt, hanem az, hogy mikor következik be ez a mérföldkő. Merthogy be fog következni, az egészen biztos.
Az ukrán háború súlyosbíthatja a helyzetet
Hazánkban nem túl magas a menekültek száma: uniós adatok szerint 2020-ban hatezer fő alatt volt a számuk. Ezen azonban jelentősen alakíthat az ukrán háború: az UHCR adatai szerint már a háború első hetében 660 ezren hagyták el Ukrajnát, az országon belül menekülők száma pedig egymillió főre rúg: ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának 4 százaléka vált egy hét alatt menekülővé a háború hatására. Ötmillió fő menekülésére számít hosszabb távon az ügynökség – hazánkba a krízis első napjaiban 85 ezren léptek be, bár egyelőre a legtöbben tovább is utaznak. A folyamatosan változó helyzetben ugyanakkor nehéz kiszámítani, mit hozhat a jövő.
