Ugyan már, nekünk is elsőre összejött, ne aggódj! Semmi baj, majd a következő hónapban gyakrabban szeretkeztek. Örülj neki, legalább nem lóg rajtad máris egy gyerek, én is megőrülök tőle! Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal tulajdonképpen csak a kést forgatod annak a nőnek a szívében, akinek még nincs gyereke.
A hírek akkor is utolérik a gyerekeket, ha még nem elég nagyok ahhoz, hogy egyedül olvasgassák a hírportálokat. És mivel ezek a hírek gyakran ijesztőek, a szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerekeket az életkoruknak megfelelően megnyugtassuk.
Három hónapja a kislányommal nevetve szelfiztünk a Decathlon előtt. Mindkettőnkön maszk volt, és ez olyan különlegesnek tűnt, hogy meg kellett örökíteni. Tegnap ismét sportruha-utánpótlásért folyamodtunk, és csak a pénztárnál jutott eszembe, hogy mennyire természetes mostanra gyereknek, felnőttnek, hogy maszkban vásárol. De biztos, hogy ilyen természetes a maszk? Vagy elveszítünk valami alapvetőt a megszokott működésünkből?
Mindannyiunknak megvan az a láthatatlan buborékja, amelybe már csak a kiváltságos barátait, családtagjait engedi be. No de mi történik, ha egy idegen sérti ezt meg?
Ami a felszínen korrekt kommunikációnak tűnik, sokszor valójában nem az. A passzív-agresszív ember kerüli a nyílt konfrontációt, inkább rejtett eszközökkel akar irányítani. Bűntudatkeltéssel, provokációval, intrikákkal. Hogyan alakul ki a passzív-agresszív önérvényésítés, és mit tehetsz ellene?
Egyáltalán az én dolgom kezdeni ezzel bármit, vagy a páromnak kellene máshogy viselkednie? Pszichológus szakértőinket kérdeztük.
Mondták már neked, hogy túl sok vagy? Előfordult már veled, hogy miközben meg voltál győződve arról, hogy remekül beszélgettek és kiválóan szórakoztok, azon kaptad a partneredet mikor véletlenül rápillantottál, hogy üveges tekintettel vizslat valamit a vállad felett, majd kurtán-furcsán távozik? Igen, sajnos az is lehet egy beszélgetés, egy kapcsolat megakasztója, ha valaki túl folyékonyan és hosszasan beszél.
A gyerekünk akkor avat be minket érzéseibe és gondolataiba, ha érzi, hogy elfogadjuk őt. Megnyilvánulásaink azonban gyakran nem ezt tükrözik, s ennek gyakori oka az úgynevezett közléssorompók alkalmazása. De vajon ez mit jelent, és mit tehetünk azért, hogy érezze, valóban figyelünk rá?
Az énüzenettel szemben nem kell se védekezni, se támadni, éppen ezért a gyerek sokkal nagyobb valószínűséggel hallja meg a mondanivalónkat, és fogadja el a helyzetet. De mi az az „énüzenet”?
Lehet, hogy egy csomó dologban hasonlítunk, sok közös vonásunk vagy érdeklődési körünk van a partnerünkkel, de ez nem jelenti azt, hogy mindenről ugyanúgy gondolkodunk és mindenben megegyezik a véleményünk. És ez így is van rendjén.
A gyerekek nyelvi fejlődéséhez interakcióra van szükség. Minél több emberi beszéd, ének és mese veszi körül őket az első évek során, tanulási képességeik annál effektívebbé válhatnak iskoláskorukra.
Sákovics Diana előadásából megtudtuk a szeretetnyelvekről, családi mintákról, az újdonság erejéről és sok más fontos dologról, hogy mekkora hatással vannak egy párkapcsolat működésére.
