kirekesztés 2 - Dívány

„Körülbelül három nagyregényre elegendő élményt” gyűjtött másfél év alatt a Hős utcai szegregátumban, mégis „vékonyka”, ám annál fontosabb verseskötettel jelentkezik a Margó fesztiválon Erdős Virág. A József Attila-díjas költő rengeteg portréfotót is készített az ott élőkről, amelyek a családok hűtőjén talán mindmáig megtalálhatók, de a Hősöm című könyvbe nem kerültek be. Hogyan éri el mégis a kötet, hogy ennyire mély és sokszor felkavaró benyomásokat szerezhetünk a lakók életéről anélkül, hogy látnánk az arcukat? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elmondta, miért lényeges az önkontroll, ha nálunk kiszolgáltatottabb emberek felé fordulunk.

2018-ban több mint 1 millió 900 ezer embert fenyegetett Magyarországon a lecsúszás veszélye, a legszegényebbek pedig mindössze havi 66 ezer forintból gazdálkodtak. Az állandó létbizonytalanság – amely a koronavírus-járvány miatt várhatóan még többeket fog érinteni világszerte – összetett módokon károsíthatja a mentális egészségünket. Elegendő szerepvállalás a pszichológia részéről, ha feltárja ezeket a negatív hatásokat, és különböző stratégiákkal kivédeni igyekszik azokat? Vagy aktívabban kéne kiállnia a nyilvánosságban a gazdasági egyenlőtlenségekkel szemben?

A központi érzelmi válasz egy járvány idején elsősorban a félelem, amely a közösségi média terében manapság extrém módon felerősödhet, hiszen megállás nélkül özönlenek ránk a negatív ingerek. Ráadásul minél jobban szorongunk, annál hatalmasabbnak észleljük az előttünk álló fenyegetést. A túlzott aggodalomnak azonban komoly veszélyei is lehetnek a reális helyzetfelismeréshez képest: együtt járhat az ellenségeskedés, a politikai intolerancia, a bűnbakképzés vagy éppen a dehumanizálás megemelkedett szintjével. Hogyan lehetne megállítani ezt az öngerjesztő folyamatot, és konstruktív mederben tartani a vírusra adott válaszainkat?

Két fehér harmincas nő egy budapesti kávézóban arról beszélget, hogyan váltsák meg a világot. Végül két zsák adományként szolgáló játékkal a csomagtartóban elindulnak a fővárostól 210 km-re fekvő festői szépségű, ám szegénységgel küzdő faluba, a borsodi Perére. Hogy sült el a dolog? Mi történt a következő öt évben, egészen napjainkig? Minderről az InDaHouse egyik alapítóját, Benkő Fruzsinát kérdeztük.

A TASZ akciójában kortárs magyar írók egy-egy novellával szállnak be a melegek, a menekültek, vagy épp a gondnokság alatt élők jogaiért folytatott harcba. Felkészül még: Dragomán György és Rácz Zsuzsa is.

Aki nem tudja elfogadni saját gyengeségeit, jókra és rosszakra osztja a világot, és másokban gyűlöli saját hibáit.

A kisebbségeket fenyegető retorika miatt egyre több gyerek fél. Ez a tanár azt tette, amire csak egy igazi pedagógus képes.

"Pozitívként most ugyanazokat a reakciókat kapom a környezetemtől, mint amikor megvallottam, hogy homoszexuális vagyok." Elfogadta azt, ami történt, és elfogadja önmagát is. Úgy érzi, amíg képes észrevenni a jó dolgokat, és vannak tervei, nincs oka aggódni. Egy HIV pozitív fiú mesél a szembesülésről, a félelmekről és a fertőzöttek magyarországi helyzetéről. Ma van az AIDS világnapja.

Egy friss felmérés eredményei szerint a hongkongiak makacsul ragaszkodnak a tradicionális erkölcseikhez. Tízből több mint heten társadalmilag elfoghatatlannak tartják a homoszexualitást, írja hírlevelében az ELTE TÁTK.

​