járvány 19 - Dívány

Én a szerencsésebbek közé tartozom. Sok mindent meg tudok tenni a vírushelyzet közepette online is, amit korábban offline végeztem. Csak a múlt héten részt vettem munkahelyi értekezleten, baráti találkozókon, tanítottam, ruhát és ételt rendeltem, sőt még színházban is voltam a nappalim kanapéjáról. Persze ez nem az igazi, persze van hiányérzetem. Ugyanakkor sokan élnek Magyarországon olyanok, akiknek nincs internetünk, vagy nem boldogulnak a technológiával. Közéjük tartozik az idős emberek többsége. Az én nagymamám, de lehet, hogy a te nagyszüleid, szüleid is. Ők nem fognak online terápiába menni, a közösségi médiában ventillálni vagy mentális egészségről szóló cikkeket olvasni a neten. Most is te vagy az, aki ideáig jutott ebben a bevezetőben, és te vagy az is, aki rengeteget segíthetsz nekik. Egy régi módszerről szóló új kutatás ad ötletet, hogyan.

A koronavírus ellenére a ma világára talán még mindig az az alapgondolat jellemző, hogy legyünk nagyok. Ha nagy vagy, sikeres, híres és népszerű, akkor majd boldog leszel. Pál Feri atya szerint azonban ez inkább nincs így, mint így van. Mégpedig azért nincs így, mert az ember kicsi – még azok is, akik önmagukat nagynak tartják. Azért kicsi mindenki, mert mindenki véges, esendő, mulandó. Mindannyian meg fogunk halni, és még el is fognak felejteni minket. A kérdés az, hogy hogyan lehetünk akkor jól? Hogyan élhetünk tartalmas életet? A kicsi ember nagy lehetőségéről, a múlt erőforrásként való felhasználásáról és a szabadon alakítható jövőről beszélt Feri atya a Három Királyfi, Három Királylány rendezvényén. Beszámoló.

Szinte minden szülő félti a gyerekét ebben megváltozott helyzetben, a sokféle információ közül pedig nehéz kihámozni azt, ami valódi és hiteles forrásból származik. Épp ezért kérdeztük a koronavírus gyerekeket érintő részéről és a PCR-tesztről dr. Márkus Dávid Életmentő érdemérmes mentőorvost és elsősegély-oktatót.

Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19-vírusjárvány, amely mindannyiunk életét alaposan felforgatta, azonban korántsem ez volt az emberiséget sújtó legsúlyosabb pandémia. Videón hasonlították össze a történelem eddigi legdurvább járványait.

Mára szinte elfeledkeztünk róla, de 1901-től a második világháború kitöréséig múzeummal igyekeztek a járványok ellen küzdeni és elősegíteni az általános higiéniai szokások fejlődését.

A Covid-19-járványt megjelenése óta több fórumon és sokan (laikusok, orvosok, a történelem jó ismerői) hasonlítják össze az 1918–1919-es spanyolnátha-pandémiával. Nem véletlenül. Szerencsére nem gyakoriak a milliók életét követelő és az egész bolygóra kiterjedő világjárványok, így adja magát, hogy a jelenlegit a legutóbbi hasonlóan terjedő és részben azonos tünetekkel járó járvánnyal hasonlítsuk össze.

„Embertelenül rossz érzés, amikor egymás után tolják be a fulladó betegeket, és neked kell eldönteni, melyiküknek rosszabb a helyzete. Mindegyik nehezen kap levegőt, és te mindegyiknek azonnal segíteni akarsz” – mondja Baji Anikó sürgősségi triázs, aki szerint két járvány van: egy, amit a hétköznapi emberek elképzelnek, és egy másik, ami a kórházak hús-vér valósága. Mennyit kéne megmutatni az eü intézmények falai között zajló elképesztő küzdelmekből? Hogyan lehet ép ésszel végigcsinálni őket nap mint nap? Kiből lesz jó betegosztályozó, és mi köze ehhez a sportnak? Erről beszélgettünk az AKUT Szakasz alapítójával, aki az Uzsoki Utcai Kórház épületének izgalmas történetébe és jövőbeli regényterveibe is beavatott minket.

A párkapcsolati problémák a mindennapi élet részét képezik, a legszeretőbb partnereknek is vannak hullámvölgyeik. Ráadásul az elmúlt időszak a többség számára komoly megterhelést jelentett: új és váratlan stresszorokkal néztünk szembe, kezdenünk kellett valamit az elszigeteltséggel, a vírus miatti aggodalommal, a bevételcsökkenéssel és az állandó bizonytalansággal, hogy meddig tart még a járvány. Nem csoda, hogy sok konfliktus fokozódott, a kapcsolatokból kiveszett a szenvedély, a romantika. De mégis mi az a pont, amikor érdemes külső segítséget igénybe venni? Mikor lehet szükség párterápiára?

A koronavírus okozta aggodalom, az anyagi problémák, az el- és összezártságból eredő feszültségek komoly megterhelést rónak a romantikus kapcsolatokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volnának olyan párok, akik ne funkcionálnának a nehéz körülmények ellenére is kiválóan. Sőt, egy amerikai kutatásban a megkérdezettek 41 százaléka arról számolt be, igazából elégedettebb a párkapcsolatával most, mint a pandémia előtt volt. Mi lehet a sikeres párok titka?

Furcsa ellentmondás, de csak első hallásra. A rendszeres kézfertőtlenítés, a maszk használata, a távolságtartás és az otthoni tanulás minden létező kórokozóra hatással van, nem csak a vírusokra. A gyerekeink ennek köszönhetően kevesebb kórral küzdenek – ám ennek ára van.

A védőoltások elterjedésének köszönhetően számos, korábban gyakorinak és veszélyesnek ismert betegséget sikerült szinte teljesen kiirtani a világból, vagy legalábbis a korábbi szint töredékére csökkenteni a fertőzések arányát.

December közepén gyanútlanul elmentünk a partneremmel egy bútoráruházba. Hiába közelgett a karácsony, valamiért nem gondoltuk át, mennyien lesznek majd. Egyszerűen csak új tányérokra volt szükségünk (hogy miért, az egy másik történet), így hát hirtelen ötlettől vezérelve elindultunk. Amikor a kirakatszobák kacskaringós útvonalai után kiértünk a piactérre, akkor döbbentünk csak rá igazán, milyen nagy a tömeg. A zsúfoltság ritkán kellemes, de most, járvány idején olyan zsigeri diszkomfort érzetet okozott bennem, mint soha azelőtt.