A japánok igen fegyelmezett és a kultúrájukra büszke emberek. Ám nem csak a hagyományok iránti tiszteletből étkeznek a földön ülve még az ötcsillagos éttermekben is.
Sunga. A szó annyit jelent: a tavasz képe. De ne idilli tavaszi tájképekre, csörgedező patakocskákra és virágokkal teleszórt mezőre gondoljunk: a japán nyelvben a „tavasz” egy eufemizmus a szexre.
Általános rettegés és pánik lett úrrá Japánon az 1980-as évek végén, amikor egy rejtélyes gyilkos egymás után rabolt el, gyalázott és ölt meg óvodáskorú kislányokat; a nekrofil, kannibál és pedofil hajlamokkal megvert Mijazaki Cutomut egyéves hajsza után sikerült kézre kerítenie a rendőrségnek, rémtetteinek története máig az egyik legsokkolóbb sorozatgyilkosságnak számít.
Asha Lemmie érzelemdús első regénye egy fiatal, vegyes rasszú lány küzdelmeit mutatja be a második világháború utáni Japán előítéletes társadalmában. Sikerül-e Norikónak bántalmazó nagyszüleitől elszakadva új életet kezdenie, vagy a japán „polip” csápjai mindenhová utánanyúlnak?
A második világháború elhallgatott tragédiái közé tartozik annak a több százezer nőnek a sorsa, akiket a japán hadsereg szexrabszolgának, vagyis az általuk használt kifejezéssel élve komforthölgynek rabolt el a megszállt területekről. A kegyetlen körülmények között sínylődő kényszer-prostituáltak 90 százaléka nem élte túl a háborút.
Aki eddig szívta a fogát, amikor az otthon felgyülemlett rumlit fel kellett számolni, és nyűgnek érezte, hogy felülkerekedve a káoszon idő- és energiavámpír pakolással raboltassa el kincset érő szabadidejét, amelyet szinte kezdhetne is elölről, amikor még igazán a végére sem ért, az mind tévúton járt eddig. A rendrakást filozófiai magasságokba emelő új japán praktikák guruja, KonMari még beszélget is tárgyaival, simogatja őket, és azt ígéri, megéri!
A háborúk civil és gyermekáldozatainak tragédiáját több megrázó fotó is megörökítette az elmúlt 150 évben, kevés váltott ki azonban akkora felháborodást, mint a Sanghaj japán bombázása közben lencsevégre kapott, súlyos égési sebektől ordító kisgyerek képe – a felvételt a japán nacionalisták hamisítványnak kiáltották ki, készítőjének fejére pedig mai értéken 1 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.
A népességfogyás súlyos probléma egy ország számára, a kormányok ezért olykor drasztikus vagy éppen furcsa lépésekhez nyúlnak, hogy felturbózzák a gyerekvállalási kedvet. Összeszedtünk 6 példát, amikor különböző nemzetek egészen különös módszerekkel próbálták rendbe tenni a demográfiai mutatókat.
A második világháború során a harcoló felek korábban sohasem látott kegyetlenségeket követtek el, néhány kifejezetten embertelen terv azonban – szerencsére – sohasem valósult meg: ezek közé tartozik a japánok hírhedt kísérlete, hogy biológiai fegyverként pestist szórjanak az Egyesült Államokra.
Az, hogy hosszú életet éljünk, legalább annyira foglalkoztatja az emberek többségét, mint az, hogy tartalmasat. Egy eldugott japán szigeten rájöhettek a titokra, mivel lakói akár 100 évig is élnek. Mit érdemes tanulnunk tőlük a hosszú élet reményében?
Hét-nyolc kilométernek felel meg az a 10 ezer lépés, melyet egészségünk érdekében érdemes megtennünk – de miért pont ez a mágikus szám?
Japánban minden év áprilisának első vasárnapján rendezik meg a Kanamara Matsurit. Az idén április 3-ára eső termékenységi ünnep egyben a családi kapcsolatok, az üzleti siker és a nemi betegségek elleni harc fontosságát is hangsúlyozza – óriási hímvesszőkkel.
