A szigetországban hagyományosan teljesítmény-központú a társadalmi berendezkedés, ez pedig az utóbbi néhány évtizedben végzetes méreteket öltött – olyannyira, hogy már külön szó is van arra, ha valaki halálra dolgozza magát: a karósi.
A japán kultúrában évezredes hagyománya van a búcsúversek írásának: szerzetesek, nemesemberek, szamurájok és második világháborús katonák is így búcsúztak az élettől.
Enyhén savas íze miatt számtalan ételbe belecsempészhetjük a keleti különlegességet, ami nemcsak a szívünknek tesz jót, de vércukrunkat is rendben tartja.
Számtalan mítosz lengi körül a rettegett japán árnyékharcosokat, talán nincs olyan ember, legyen bármilyen nemzetiségű, aki ne hallott volna róluk. De az már kevésbé ismert, hogy nők is lehettek nindzsák.
A szerencsesüti az a vicces apróság, amely bár ehető, az ízéért mégis kevesen veszik: a kínai éttermekhez kapcsolja őket mindenki, okkal – az azonban tévedés, hogy az üzenettel töltött kis tésztadarabok Kínából indultak volna hódító útra!
Egy-egy nehezebb időszakban valószínűleg mindenki fejében megfordult már, hogy a legjobb lenne eltűnni egy időre, amíg a dolgok maguktól rendeződnek. Aztán megrázzuk magunkat, szembenézünk az akadályokkal, és újult erővel vetjük be magunkat a feladatokba. Nos, Japánban ez nem feltétlenül így történik.
Japán egyik éttermében olyan edényt használnak a szószkészítéshez, amit immár hatvan éve nem mosott el senki. De nem feledékenységből, hanem azért, mert az edény tisztítása szigorúan tilos.
Míg 1963-ban mindössze 153 japán állampolgár érte meg a százéves kort, ez a szám napjainkra 60 000-re nőtt. Mi történt az elmúlt évtizedekben Japánban, hogy ilyen örvendetes mértékben nőtt a magas életkort elérő emberek száma?
Világörökséggé válni manapság nem csak pozitív következményekkel jár. A rangos listán szereplő helyszíneknek a turisták okozta károkkal is meg kell küzdeniük. Hihetetlen dolgokra képesek az emberek egy-egy jól sikerült fénykép érdekében, mint sem törődve azzal, mi marad utánuk.
A japánok fegyelmezettsége és egymás iránti tisztelete világszerte ismert. Ez az elszántságuk a gyereknevelésben is megnyilvánul, aminek az az eredménye, hogy a japán gyerekek kevésbé hisztisek, mint mások. De vajon mi a szigetországban lakó szülők nevelési titka?
Több mint ötven évvel ezelőtt lépett az első ember a Holdra. Legfényesebb csillagunkat azóta sem sikerült újra meglátogatni, de hamarosan ismét megteheti az emberiség a legendás nagy lépést. A tervek szerint ezúttal egy nő indul majd az űrbe.
61 éve nem volt efféle munkabeszüntetés az országban, ahol a munkáltatók és a munkavállalók mindig békésen állapodnak meg. Tegnap mégis több százan az utcára vonultak, s a feszültség még nem ért véget Japánban.
