japán 12 - Dívány

A főtt étel vagy egy forró leves szinte mindig jól tud esni, ahogy kell a reggeli kávé is. De az űrhajósokat megszégyenítő instant kamrakészültség nagy segítség lehet szükség esetén, így a por formájú élelmiszerekhez csak forró víz kell, és nem jövünk zavarba, ha hirtelen vágyunk forró csokira, burgonyapürére, tésztára, levesre vagy tésztás levesre. Ez utóbbi feltalálójának már szobrot is állítottak Japánban, de vajon ezt eszik az űrben is?

Startol a Japán Filmfesztivál, ahol rendkívül változatos témájú és az európai szem számára nagyon különleges alkotásokat láthatunk, online kényelemben.

Friss kutatási eredmények is bizonyítják Kodály Zoltán Japántól Magyarországig híres módszerének alaptézisét, miszerint a gyermekek fejlődésére számtalan szempontból előnyösen hat a minél korábban indított zenei nevelés. Kodály szerint ezt már az anyaméhben sem túl korai megkezdeni. De hogy kezdődött mindez Kodálynál?

Shunmyo Masuno díjnyertes zen kerttervező, tanár és nem mellesleg egy négyszázötven éves zen buddhista templom főpapja. Zen – Az egyszerű élet művészete című könyvében 100 könnyen megvalósítható jótanácsot kínál, amelyek segíthetnek örülni az élet apró dolgainak, szeretni önmagunkat, hálásnak lenni, gondolkodni. Kiválasztottunk 10 gyakorlatot a megfontolandó útmutatások közül.

Különös szuperfegyverrel, bombákkal felszerelt denevérekkel akarták leigázni Japánt az amerikaiak a második világháborúban – a terv ötlete egy fogorvostól származott, kidolgozására pedig óriási összegek úsztak el, a kormány mégis inkább az atombomba mellett döntött.

Minden idők leghíresebb filmes komikusa nem sejtette, mi vár rá, amikor a ’30-as évek elején Japánba látogatott: Charlie Chaplin egy puccs kellős közepén találta magát, melynek szervezői őt is szerették volna eltenni láb alól. Életét végül az egyik legnépszerűbb japán sport mentette meg.

1945. augusztus 6-án az amerikai légierő nukleáris csapást mért Hirosima városára, három nappal később pedig Nagaszaki is atomtámadás áldozatává vált: a korábban elképzelhetetlen pusztítást végző támadásokban a becslések szerint 129-226 ezer, többségében civil áldozat vesztette életét, a kettős tragédiát követően Japán feltétel nélkül kapitulált. Kevesen tudják azonban, hogy eredetileg Kiotó lett volna az amerikaiak első számú célpontja – végül egy szerencsés egybeesés mentette meg a várost a pusztulástól.

Otthagyta állását az amerikai farmer, hogy internálótáborba deportált japán származású ismerőseinek földjét gondozza távollétükben – Bob Fletcher majdnem az életével fizetett, de nem szegte szavát.

A Fénnyel írt történelem múlt heti cikkében a második világháború egyik leghíresebb fotójával, a berlini Reichstag épületére vörös zászlót kifüggesztő szovjet katonák fényképével foglalkoztunk, most pedig megvizsgáljuk a kép „párdarabját”, a csillagos-sávos zászlót a japánoktól visszafoglalt Ivo Dzsima szigetén felállító amerikai katonákról készült híres felvételt, amely Pulitzer-díjat hozott alkotójának. Vajon szovjet kollégájához hasonlóan az amerikai fotós is csalt, és beállított, sőt, utólag manipulált képpel nyűgözte le a világot?

Főleg télen a legtöbben vágyunk rá, hogy pár napig csak az ágyban fekhessünk, és ki se kelljen dugni az orrunkat a külvilágba. Ám amint ez az időszak néhány napnál hosszabban húzódik, máris elkezdjük érezni az izoláció negatív hatásait.

A háború után még évtizedekig folytatta a harcot egy japán katona a Fülöp-szigeteken, ugyanis nem volt hajlandó elhinni, hogy a világháború véget ért: azt hitte, csupán ellenséges propagandáról van szó. Hazatérése után nemzeti hősként ünnepelték, neki azonban nem tetszett a modern Japán.

Még hazánkon belül is eltérnek egymástól a más és más pedagógiai rendszerű iskolák. Hát még a világ más tájain! Nézzük, hogyan zajlik az iskolakezdés a finn, a japán vagy épp az ausztrál gyerekeknél!