japán 11 - Dívány

A második világháború elhallgatott tragédiái közé tartozik annak a több százezer nőnek a sorsa, akiket a japán hadsereg szexrabszolgának, vagyis az általuk használt kifejezéssel élve komforthölgynek rabolt el a megszállt területekről. A kegyetlen körülmények között sínylődő kényszer-prostituáltak 90 százaléka nem élte túl a háborút.

Aki eddig szívta a fogát, amikor az otthon felgyülemlett rumlit fel kellett számolni, és nyűgnek érezte, hogy felülkerekedve a káoszon idő- és energiavámpír pakolással raboltassa el kincset érő szabadidejét, amelyet szinte kezdhetne is elölről, amikor még igazán a végére sem ért, az mind tévúton járt eddig. A rendrakást filozófiai magasságokba emelő új japán praktikák guruja, KonMari még beszélget is tárgyaival, simogatja őket, és azt ígéri, megéri!

A háborúk civil és gyermekáldozatainak tragédiáját több megrázó fotó is megörökítette az elmúlt 150 évben, kevés váltott ki azonban akkora felháborodást, mint a Sanghaj japán bombázása közben lencsevégre kapott, súlyos égési sebektől ordító kisgyerek képe – a felvételt a japán nacionalisták hamisítványnak kiáltották ki, készítőjének fejére pedig mai értéken 1 millió dolláros vérdíjat tűztek ki.

A népességfogyás súlyos probléma egy ország számára, a kormányok ezért olykor drasztikus vagy éppen furcsa lépésekhez nyúlnak, hogy felturbózzák a gyerekvállalási kedvet. Összeszedtünk 6 példát, amikor különböző nemzetek egészen különös módszerekkel próbálták rendbe tenni a demográfiai mutatókat.

A második világháború során a harcoló felek korábban sohasem látott kegyetlenségeket követtek el, néhány kifejezetten embertelen terv azonban – szerencsére – sohasem valósult meg: ezek közé tartozik a japánok hírhedt kísérlete, hogy biológiai fegyverként pestist szórjanak az Egyesült Államokra.

Az, hogy hosszú életet éljünk, legalább annyira foglalkoztatja az emberek többségét, mint az, hogy tartalmasat. Egy eldugott japán szigeten rájöhettek a titokra, mivel lakói akár 100 évig is élnek. Mit érdemes tanulnunk tőlük a hosszú élet reményében?

Hét-nyolc kilométernek felel meg az a 10 ezer lépés, melyet egészségünk érdekében érdemes megtennünk – de miért pont ez a mágikus szám?

Japánban minden év áprilisának első vasárnapján rendezik meg a Kanamara Matsurit. Az idén április 3-ára eső termékenységi ünnep egyben a családi kapcsolatok, az üzleti siker és a nemi betegségek elleni harc fontosságát is hangsúlyozza – óriási hímvesszőkkel.

Sok tizenéves próbálja identitását a külső megjelenésén keresztül kifejezni. Nincs ez másképp Japánban sem. Következzen néhány meghökkentő öltözködési stílus, amely a japán kamaszok hovatartozását fejezi ki.

A főtt étel vagy egy forró leves szinte mindig jól tud esni, ahogy kell a reggeli kávé is. De az űrhajósokat megszégyenítő instant kamrakészültség nagy segítség lehet szükség esetén, így a por formájú élelmiszerekhez csak forró víz kell, és nem jövünk zavarba, ha hirtelen vágyunk forró csokira, burgonyapürére, tésztára, levesre vagy tésztás levesre. Ez utóbbi feltalálójának már szobrot is állítottak Japánban, de vajon ezt eszik az űrben is?

Startol a Japán Filmfesztivál, ahol rendkívül változatos témájú és az európai szem számára nagyon különleges alkotásokat láthatunk, online kényelemben.

Friss kutatási eredmények is bizonyítják Kodály Zoltán Japántól Magyarországig híres módszerének alaptézisét, miszerint a gyermekek fejlődésére számtalan szempontból előnyösen hat a minél korábban indított zenei nevelés. Kodály szerint ezt már az anyaméhben sem túl korai megkezdeni. De hogy kezdődött mindez Kodálynál?