Hiába próbálod rávenni a gyereked arra, hogy a képernyő helyett inkább egy könyvet válasszon? Mutatunk tíz logikai játékot, amivel úgy fejlesztheted, hogy észre sem veszi!
Számegyenes, Ablak-zsiráf, számolókorong, postairón. Rémlik valamelyik? Akár hiszed, akár nem, most is az általános iskolai tanszer készlet szerves részei, úgyhogy gyors körkérdést tettünk fel a szerkesztőségben, hogy megtudjuk, kinek melyik maradt meg a legjobban. És te mire emlékszel?
Igazából egyik sem, de mostanában inkább azzal az oldallal találkozunk, amelyik azt hangsúlyozza, hogy milyen sok előnye van a technológiai vívmányoknak az oktatásban. Pedig lehet, hogy nem ártana egy kis óvatosság. Számos tanulmány ugyanis pont arra hívja fel a figyelmet, hogyan hátráltatják ezek a dolgok a gyerekek fejlődését: a szabályozatlan kütyühasználat például könnyen indulatkezelési problémákhoz vezethet.
Nemrég jött haza egy Kárpát-medencei konferenciáról, amelyen Cirkusz, játék, matematika címmel tartott előadást, folyamatosan készült a rendhagyó cirkuszi óráira, két folyóiratban publikált, matematika feladatgyűjtemény összeállításában vett részt, továbbképzéseket tartott. És még egy miniszteri kitüntetést is átvehetett. Számadó Lászlóval, a zsonglőrködő matematikatanárral, a Dívány és a Lidl tavalyi szupertanár versenyének győztesével beszélgettünk arról, hogyan telt az elmúlt tanéve.
Soha véget nem érő beszerzés, koránkelés, füzetcsomagolás-frász. Ezekért, meg még egy csomó mindenért gyűlöljük annyira az iskolakezdést. Ne fogd vissza magad, utálkozzunk együtt, tiszta szívből!
A tanév 180 napos, de lesz benne egy csomó szünet és hosszú hétvége is. A projekthetek és mérések időpontjait is itt találjátok, extra infóként pedig még azt is kiszámoltuk, hogy melyik szünetre hány nap szabadságot kell kivenni.
10 százalék tehetség, 90 százalék munka. A jelenleg uralkodó tudományos nézet szerint egyáltalán nem az intelligencián múlik, hogy ki visz véghez nagy dolgokat, sokkal inkább függ ez a személyiségjegyektől. Jó hír, hogy mindez tanulható.
Tényleg nem a kamaszok tehetnek róla, hogy nem képesek kialudni magukat. A testük korábban még nem álmos, hajnalban viszont kelni kell. Aztán meg ott áll egy teljes generáció hullafáradtan, és mesterségesen felpörgetve.
Kemény hát, puha pánt, oldalzsebek és fényvisszaverő - ezek csak az alapkövetelmények egy jó iskolatáskánál. De vannak ma már olyan extrák is, amitől a táska együtt nő a gyerekkel. Cikkünkben ilyeneket is teszteltünk.
Szupertanár felhívásunkra jelöltjeiből válogattunk, és öt olyan pályázót mutatunk be, akik csak hajszállal maradtak le a döntőbe jutásról.
Első állítás: Magyarországon ingyenes az oktatás. Második állítás: Magyarországon elképesztően sokba kerül az iskola. Mindkettő igaz, mégsem ellentmondás: a különbséget azoknak az iskolai kellékeknek az ára jelenti, amelyek a „kötelezően beszerzendő” tanszerlistán állnak, és amikre pénztárcától és igényektől függően gyakorlatilag bármennyi pénzt el lehet költeni. Megnéztük egyrészt, hogy ez mindig így volt-e, és változott-e valami, másrészt pedig, hogy hogy van ez a világ más országaiban.
Új iskolatáskára 5-15 ezer forint , felszerelésre 10-20 ezer forint, és ha nincs ingyen a tankönyv, arra nagyjából még plusz 10 ezer forint kiadással számolhatunk egy gyerek esetén a tanévkezdéskor. Az idei legnagyobb sztár pedig a minyonos mindenféle.
